Zalatáj Kiadó honlapja

Kezdőlap

Lapjaink:

Hasznos oldalak

Kapcsolat

Zalatáj Kiadó Ügyfélszolgálat

8900, Zalaegerszeg, Kosztolányi tér 1/B., Pf.: 381

Telefon: 06-92/596-936

Mobil: 30/378-4465

E-mail: zalataj@zelkanet.hu

„A csapat prémiuma annyi volt, mint egy labdarúgóé”

Negyven éve az élvonalban a ZTE kosárlabda-csapata (18.)

(2019.10.11., 8:10)

Molnár József, a ZTE elnöke köszönti a ZTE-től játékosként elbúcsúzó Rózsás Gábort.

Rózsás Gábor együtt érkezett Szücs Józseffel Körmendről, s ahogy emlékszik, az NB I-ben újoncként rajtoló ZTE második vagy harmadik mérkőzésén lépett először pályára egerszegi színekben.
– A ZTE NB II-es bajnoki címéről még a Körmend játékosaként értesültem. Pesten játszottunk a vasi együttessel, amikor megtudtuk, hogy a zalaiak aranyérmesek lettek – idézte fel a múltat egy korábbi riportban Rózsás Gábor, akit a játékosok Szárcsa becenévvel illettek. – Az első NB I-es év remekül sikerült számunkra, ahhoz képest, hogy egy „összeszedett” csapat voltunk. Újoncként remekeltünk és a 9. helyen végeztünk. Ez köszönhető volt Varga Ferenc edzőnek, aki keményen és kellő szigorral fogta a csapatot. Amikor nagyon sokat kellett futnunk, nagyon utáltuk a Ferit, egyébként jó viszonyban voltunk vele. Lehetett vele hülyéskedni, s amit megígért, azt be is tartotta. Egyébként én „kedvence” voltam, több büntetést fizettem nála, mint amennyi jutalmat kaptam. Ennek ellenére jó volt a kapcsolatunk. Nagyszájú voltam és az igazságérzetem is állandóan dolgozott. Volt neki egy úgynevezett büntetés-táblázata, amely tartalmazta, hogy mennyit kell fizetni késésért, visszaszólásért és így tovább. Ennek ellenére nem volt gondunk egymással, kiváló közösséget alkottunk. Ez azzal is magyarázható, hogy az akkori szituáció szerint profik voltunk. Azért igazoltunk Egerszegre, mert egy darabig a kosárlabdának szántunk főszerepet az életünkben. Mindenképpen jól akartunk szerepelni, az akkori keretben mindenki így gondolkodott. Megosztottuk egymás közt a feladatokat, ebből nem volt összezördülés. Arra törekedtünk, hogy minden játékos, amit a legjobban tudott a csapatjáték során, azt ki is hozza magából. A mérkőzések után közösen buliztunk, a név-, szülinapokat és az egyéb ünnepeket együtt tartottuk. Pályán belül és kívül egyaránt remek közösséget alkottunk. Számunkra a megélhetést, a szórakozást, a játékot jelentette – leginkább az utóbbit – a kosárlabda. Ennek bizonyítéka, hogy nálunk a csapat prémiuma annyi volt, mint egy labdarúgóé. A másik érdekesség, hogy vezetőként nekem több siker jutott, mint játékosként, hiszen a csapat ekkor bajnokságot és Magyar Kupát is nyert.

Izgalom a tetőfokon azon az emlékezetes első ZTE-Körmend bajnoki döntőn. Balról Dobi Antal, Földesi Attila és Rózsás Gábor. Úgy lett bajnok 1990-ben a ZTE, hogy az öt mérkőzésen egyszer sem tudott a hazai csapat nyerni.

Rózsás Gábor egyébként 1985 nyarán búcsúzott el játékosként a ZTE-től. Utána Ausztriában folytatta, 1 évig a Fürstenfeld, 2 esztendeig a Güssing csapatában kosárlabdázott.

Egy korábbi jubileumi fogadáson. Balról Rózsás Gábor, Vágvölgyi Tamás, Halász István és Ivánkovics István.

Bár papíron ma már nyugdíjas, aktív életet él. Zalaegerszegről 2001-ben költözött el, jelenleg Szigetszentmiklóson él, két utcányira Dobi Antaltól, aki 1985-ben éppen az ő helyére érkezett a ZTE-hez. Sportfejlesztési programokat készít. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének gazdasági vezetője, versenyigazgatója és a férfi liga elnöke volt évekig. A kapcsolat ma is élő a szövetséggel, mivel annak egyik társelnöke. S még egy dolog, ami a ZTE-s múlthoz köti: unokájának az egerszegi klub egykori kiváló játékosa, Kovács Attila (Kaponya) az edzője.

E.E.

(Folytatjuk)