Kezdőlap

Lapjaink:

Hasznos oldalak

 

Kapcsolat

 

Zalatáj Kiadó Ügyfélszolgálat

 

8900, Zalaegerszeg, Rákóczi F. út 2-4., Pf.: 381

Telefon: 06-92/593-936

Fax: 06-92/596-937

Mobil: 30/378-4465

E-mail: zalataj@zelkanet.hu

 

Térkép

Volt egyszer egy sportváros (5.) (2014.05.27., 14:25)

 

A Legfelsőbb Bíróságon az egész magyar szocialista sportfinanszírozás a vádlottak padjára került.

 

Az 1980-as évek a ZTE szempontjából ellentmondásosak voltak. Egyrészt a kiemelt egyesület jelentős sikereket ért el a hazai sportéletben, a nemzetközi porondon is bemutatkozott, másrészt a szocialista sportfinanszírozás állatorvosi lova is lett. Kirobbant a ZTE-ügy, ami rámutatott arra, hogy az addigi támogatási rendszer tarthatatlan.  Nem csak Zalaegerszegen, hanem az egész országban.
1988. október hatodikán kezdődött a ZTE-per másodfokú tárgyalása a Legfelsőbb Bíróságon. (Az előzmények itt olvashatók.)
A volt klubvezető, az elsőrendű vádlott akkori védője azóta nagy karriert futott be. Ma ő az országos ügyvédi kamara elnöke.
Nagy feltűnést keltett védőbeszéde. Nem csak azért, mert szokatlan volt akkoriban a hangnem, az érvelés. Keményen kritizálta az akkori sportirányítási, finanszírozási viszonyokat.
„Tisztelt Legfelsőbb Bíróság! Negyvennyolc órával vagyunk az ünneplés után, amelyet az olimpián (az 1988-as szöuli játékok - a szerk.) kiemelkedően szerepelt sportolók részére a magyar közélet nem annyira sportot szervező és irányító vezetői rendeztek. Ennek a kiemelkedő olimpiai a szereplésnek a fogadtatása az ügy megítélése szempontjából is nagyon fontos tanulságokat szolgáltat és ettől elvonatkoztatni nem lehet. Az egyik kérdés az - s erre az elsőfokú tárgyaláson is igyekeztünk védőtársaimmal rámutatni -, hogy a sport, az élsport már régóta kinőtte azokat a kereteket, amelyre eredetileg kitalálták. Nevezetesen, hogy testmozgás legyen, s ennek keretében valamilyen verseny. A sport vetélkedéssé vált, elsősorban nemzetek közötti vetélkedéssé. A sport területén történő kiemelkedő eredmények egy nemzet megítélése szempontjából is rendkívül fontosak. Természetesen nem arról van szó, mint az ötvenes években, amikor azt hitték, hogy a labdarúgók kiemelkedő eredményei feledtethetik a gazdasági problémákat. De arról mindenképpen szó van, hogy egy nemzet megítélése szempontjából rendkívül nagy jelentősége van, esetleges objektív hátrányokat be lehet  pótolni megfelelő erőfeszítésekkel. Ezt ismerte fel a sport és állami vezetés Magyarországon, amikor a a sportot kiemelkedő módon támogatja és ennek az 1988-as olimpián be is érett a gyümölcse. Ennek a párhuzamnak az alapján mondom azt, hogy Zala megye vezetői körülbelül 10 évvel ezelőtt felismerték: a megye vonatkozásában is erről lehet szó. Zala megye országos, sőt nemzetközi megítélése szempontjából döntő jelentősége lehet annak, hogy ez a kisegyesület, a ZTE kijut-e külföldre, vagy olyan szakosztállyal rendelkezzen, mint a kosárlabda, amely bajnokságot nyer Magyarországon, rávilágítja a figyelmet Zalaegerszegre. Ennek a figyelemnek az uszályában Zala megye és Zalaegerszeg egyéb oldalai is más megvilágításban kerülnek. Ezt ismerte fel tehát a zalai vezetés korábban, s ennek igyekezett erkölcsi tőkét kovácsolni, s ezért ösztökélte az egyesület vezetését.

 

A ZTE kosárlabda-csapata bajnokságot és kupát nyert, s előtte már a nemzetközi kupaporondon is bemutatkozott. Jelenet a ZTE-KK Sibenka Koracs Kupa mérkőzésről.

 

Hogy miképpen, milyen módon, ez már ennek az ügynek tárgyát képezi, erre részleteiben ki fogok térni. A másik tanulsága ennek az olimpiai szereplésnek az, hogy az eredmények csak idővel érnek be és nagyon sok pénzbe kerülnek, s ha vannak eredmények, akkor a pénzügyi vonatkozások a háttérbe szorulnak. Ma senki sem kérdezi meg Széchy Tamástól, vagy a Magyar Úszószövetség vezetésétől, hogy miért kellett több millió forintért külföldről erőfejlesztő gépeket behozni, különrepülőgépet kiküldeni, hogy időben Magyarországra érjenek. Az eredmények jöttek, lásd a négy aranyérmet. Azt kell mondani, hogy Zala megyében is valami hasonló történt mikroszinten. A kosárlabda együttes bajnokságot, kupát nyert, a labdarúgók a lehetőségekhez képest kiemelkedően szerepeltek, nemzetközi tornára jutottak és külföldi kapcsolatokat szereztek. Meggyőződéssel állítom, ha bizonyos vezetők közötti nézeteltérések, párt és állami vezetők között nem ugrottak volna ki Zalaegerszegen, akkor a ZTE-ügy nem kerül a Legfelsőbb Bíróság elé, mert ezek a sporteredmények utólag bejöttek, s tulajdonképpen a befektetés arányban állt az eredményekkel. Még egy aktualitása ennek az ügynek - erre már utalt védőtársam -, hogy szeptember 13-án hozta meg az ÁISH az 1/1988-as rendelkezését a labdarúgás anyagi ösztönzésével kapcsolatban, új alapokra helyezve ezt a pénzügyi rendszert. Felismerte az állami vezetéssel együtt, hogy az egyesületnek önállóságot kell adni, nem gyerekeknek tekinteni, akiket Budapestről, egy íróasztal mellől kell irányítani, előírni nekik, hogyan gazdálkodjanak, mire mennyit költsenek. Egyszóval ez a rendszer szabad kezet biztosít az egyesületeknek. Nem azt mondom, hogy ennek visszamenő hatálya van, ennek ismeretében a korábban történtek nem bűncselekmények, de a bűn megítélése szempontjából - az ügy további elkövetőivel együtt - ennek állítom, hogy döntő jelentősége van, az ügy kellő megítélését elő fogja segíteni. Ezek után konkrétan a fellebbezésemre rátérve mindenek előtt egy pár pontban tételesen megindokolnám és részletezném a tényállás várható védői fellebbezéseit és rögtön rámutatok arra, hogy nem a mérlegelést támadom, hanem tényállás kiegészítést kérek, olyan tényállások vonatkozásában, amelyre nézve a bizonyítási anyag az iratoknál elfekszik, nem állapított meg tényállást az elsőfokú bíróság, pedig a rendelkezésre álló adatok alapján ez megállapítható.”
E sorok szerzője részt vett a ZTE-per első- és másodfokú tárgyalásán is. Ezért születhetett meg ez a cikk is. Könyvet terveztünk Szvitek Erzsébettel együtt, ami az utolsó pillanatban meghiúsult. Az ügy elsőrendű vádlottja, a klub volt elnöke ugyanis visszalépett. Nem vállalta a korábban adott interjút.
Így nem lett könyv a ZTE-perből. Pedig rendkívül tanulságos volt. Ebben az ügyben ugyanis nem voltak igazi vádlottak. A valódi bűnös az akkor sportfinanszírozás, sportirányítás volt. Tulajdonképpen mindenki jót akart Zalaegerszegen. Csak ez a jószándék ütközött az egyéni érdekekkel. Keményen. De az már politika volt. Nem sport.
Hogy miért foglalkozunk ilyen részletesen a ZTE-perrel? Mert hozzátartozik a közel 100 éves klub történetéhez. Ráadásul a botrány akkor robbant ki, amikor a ZTE Zala megye talán legjobb cégére volt.

E.E.

(Folytatjuk)

 

A ZTE labdarúgó-csapata is jó eredményeket ért el. Képünkön a Gellei Imre által irányított együttes az 1983/84-es szezonban.

 

Ide kattintva az eddig megjelent összes rész elolvasható!