Kezdőlap

Lapjaink:

Hasznos oldalak

 

Kapcsolat

 

Zalatáj Kiadó Ügyfélszolgálat

 

8900, Zalaegerszeg, Rákóczi F. út 2-4., Pf.: 381

Telefon: 06-92/593-936

Fax: 06-92/596-937

Mobil: 30/378-4465

E-mail: zalataj@zelkanet.hu

 

Térkép

Volt egyszer egy sportváros (4.) (2014.05.24., 10:30)

 

A rendszerváltás előtt itt működött a megyei pártbizottság. Ma a városi rendőrkapitányság székháza.

 

Aki azt hiszi, hogy egyedül Zalaegerszeg volt a „bűnös” város abban a nagy szocialista sportfinanszírozásban, az nagyot téved. Mindenhol így csinálták, vagy még jobban. Csak Zalaegerszegen közbeszóltak az emberi tényezők. A megyei pártbizottság és a megyei tanács harca. Sportvonalon.
Megbízható források szerint a pártbizottság a megyei tanács vezetőjére „utazott”, aki szerette a sportot, különösen a labdarúgást. A másik oldalon a kosárlabda-lobbi sorakozott fel, a pártbizottság hátszelét élvezve. S meg is indította az egészpályás letámadást. Ám közben ezt a csapatot is érzékeny veszteség érte. Ez a szakosztály is a vádlottak padjára került.
Mint az előző részben írtuk, a sportolók ösztönzésére nem volt biztosított a megfelelő összeg, ennek ellenére még a tervezett, az eleve magasan megállapított keretet is túllépték.
„A többletfelhasználás azzal is összefüggött, hogy a sportolókat jogellenesen jelentős többletjövedelemben részesítették, a költségvetési normákat túllépték, egyesületi tulajdonban álló bútorokat és más tárgyakat sportolóknak ajándékoztak, azokat leselejtezték, s egyéb jogtalan kifizetéseket eszközöltek.” (Részlet a vádiratból.)
„Az ösztönzési kerettel kapcsolatos problémákról tájékoztattuk a megyei tanács vezetőit. Azt mondták - bár további támogatást nem tudnak nyújtani -, fizetni kell, mert azt senki sem vállalhatja fel, hogy több játékos is szerződést bont. A megyei vezetés fontosnak tartotta a labdarúgó és a kosárlabda csapat jó szereplését, a kedvező propaganda és a közönség szórakoztatása miatt is.” (Részlet a másodrendű vádlott tárgyaláson elhangzott vallomásából.)

 

Az egykori megyei tanács épülete. A megyei önkormányzatnak és a kormányhivatalnak ad ma otthont.

 

„A labdarúgó szakosztály vezetője és a klub elnökhelyettese között állandó vita volt az ösztönző miatt. A szakosztályvezető azt állította, hogy a játékosok ösztönzése elmarad a többi klubnál tapasztalthoz képest. Miután a Baráti Kör nem tartotta be a megállapodást, fedezethiány alakult ki. Mi megelőlegeztük, hiszen senki sem merte felvállalni azt, hogy a labdarúgóknak nem fizetjük ki a szerződésben vállaltakat. Az egyik csatár átigazolása megkerülésemmel, beleegyezésem nélkül történt. A labdarúgó a hivatalosan adható szerződéskötési juttatást megkapta, ezen kívül más anyagi szolgáltatásra jogszabályi lehetőség nem volt, ezért a Baráti Kör letelepedési segély címén 250 ezer forintot kifizetett, amelyet a ZTE-től vettek át. Kijelentettem, hogy ezt az összeget tekintsék kölcsönnek. 100 ezer forintot később visszafizetett a Baráti Kör, a fennmaradó 150 ezer forintot a gazdasági vezető szabálytalanul rendezte. A csatár esetében ugyancsak »kívülről« döntöttek. A kosárlabda átigazolásoknál »fekete pénzek« forogtak. A megállapodásokat a szakosztályvezető és az egyesületi elnökhelyettes kezdeményezte.” (Részlet az 1. rendű vádlott tárgyaláson elhangzott vallomásából.)
„A labdarúgók ösztönzőszabályzatát az elnökség és az OTSH is jóváhagyta. A csapat jól szerepelt idegenben, s ez feszültséget okozott az ösztönzőrendszerben. Változtattunk - az itthoni mérkőzésekre koncentráltunk elsősorban a közönség jobb kiszolgálása miatt. Tudok róla, hogy az egyesület elnöksége és a Baráti Kör vezetése között konfliktus volt a beígért támogatás elmaradása miatt. A megyei tanács 48/84. számú VB határoztában az szerepel: elvárás a ZTE-vel szemben, hogy növelje eredményességét. Ez természetesen anyagi terhekkel járt. A csapatba fektetett pénz a beinvesztálás időpontjában nem térül meg azonnal, ehhez évek kellenek.” (Részlet a ZTE labdarúgó szakosztálya volt elnökének tanúvallomásából.)

 

Zalaegerszeg az elsők között volt, ahol külföldi játékosok szerepeltek a kosárlabda-csapatban, ami megnövelte a költségvetést. Felvételünkön két lengyel légiós, a kosárra dobó Blasczak és Slominski (10) látható.

 

„A kosárlabda szakosztályban az ösztönző rendszer meghonosítására az ötlet tőlem származik. Az országban elsőként a ZTE-nél vezették be, ezt az OTSH előbb kísérleti jelleggel, majd véglegesen is jóváhagyta. A teljesítménytől függetlenül 4-5 játékos bérkiegészítést kapott. Rákényszerültünk erre, hiszen a hazai játékospiacon kialakult egy értékrendszer, s ha mi meg akartuk tartani sportolóinkat, vagy újakat akartunk szerezni, akkor fizetni kellett. Hogy mi volt a kifizetések fedezete? Nem tudom megmondani. Ez volt az egyesület vezetőinek kockázata. Mindenki tudta az elnökségből, hogy ezeket a pénzeket legálisan nem lehet könyvelni. A célért, vagyis a férfi kosárlabda csapat fejlesztésért próbáltam maximálisan dolgozni, s ebben a klub vezetői nekem tulajdonképpen munkatársaim voltak. Bizonyos határig - ami erkölcsileg az embernek elfogadható - bele kellett menni az ilyen csínyekbe, különben nincs sport Magyarországon. Hogy hol van a határ? - ez rendkívül nehéz kérdés. Tanácselnök-helyettesi beosztásomba kerülve tőlem azt kérték, hogy próbáljak rendet tenni a sportban. Nem így gondoltam, megmondom őszintén!” (Részlet a férfi kosárlabda szakosztály volt vezetőjének tanúvallomásából.)
„Az egyesületnél káosz uralkodott az elszámolások terén, igaz a külső vizsgálatok sem voltak alaposak. Ráadásul a Számvizsgáló Bizottság sem látta el feladatát.” A Veszprémi Igazságügyi Könyvszakértői Iroda munkatársa.)
„Ha az előző évekhez hasonlóan figyelembe vesszük az előrehozott vállalati támogatásokat, akkor azt mondhatjuk, hogy 1986 végén nem volt fedezethiány a klubnál. A Spori vizsgálat a legrosszabb időpontban történt: a labdarúgó-bajnokság befejezése után, a prémiumok és a szerződéskötési juttatások kifizetésének időpontjában.” (A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szakértője.)
Két tárgyaláson kívüli vélemény:
„A sportban azért bukhat meg a menedzser, mert minden munkafeltétel mástól - vállalattól, testülettől, jóindulattól, sportszeretettől függ. A ZTE elnöke azért bukik meg, mert feltételei buknak meg.” (Verseny és Vállalkozás, 1987. III. évfolyam 1. szám.)
„Az a szabály, amit nem lehet betartani, nem jó szabály.” (Pongrácz Antal, az ÁISH elnökhelyettese.)
1988. január 1-jével egyébként új sportfinanszírozási rendszert vezettek be Magyarországon.

E.E.

(Folytatjuk)

 

A labdarúgó-csapat eredménykényszer alatt játszott. A juttatásokat pedig ki kellett fizetni. Az 1983. október 29.-én Kecskeméten, a Ferencváros ellen győztes ZTE (balról): Soós, Czigány, Csepregi, Pecsics, Gass, Varga, Konrád, Török, Farkas, Balázs kapus, Kereki csapatkapitány.

 

Ide kattintva az eddig megjelent összes rész elolvasható!