Kezdőlap

Lapjaink:

Hasznos oldalak

 

Kapcsolat

 

Zalatáj Kiadó Ügyfélszolgálat

 

8900, Zalaegerszeg, Rákóczi F. út 2-4., Pf.: 381

Telefon: 06-92/593-936

Fax: 06-92/596-937

Mobil: 30/378-4465

E-mail: zalataj@zelkanet.hu

 

Térkép

Az Old Traffordtól Kozármislenyig
- avagy a ZTE tündöklése és bukása (16.)

 

A ZTE együttese Palicskó Tibor vezetőedző időszakában. Az álló sorban balról a harmadik Kereki Zoltán.

 

Itt az ideje, hogy megszakítsuk a szerződések, közgyűlési jegyzőkönyvek kivonatolását. Riportalanyaink vannak, akiket arra kértünk, hogy mondják el véleményüket a ZTE-nél kialakult helyzetről. Nagy Ferencnek, a ZTE FC Rt. elnökének elküldött levelünkre még nem kaptunk választ, de Gyutai Csabától, Zalaegerszeg polgármesterétől sem érkezett visszajelzés a vele készített riport kéziratával kapcsolatban.
Nem „kispályás” személyeket kértünk fel beszélgetésre. „Némi” közük van a labdarúgáshoz, a ZTE-hez. Soós Istvánt is szerettük volna megszólaltatni, de ő rendkívül korrekt módon azt mondta: nem jár ki a mérkőzésekre, nem ismeri a jelenlegi csapatot, így nem is tudna tárgyilagos választ adni kérdéseinkre. Csak annyit mondhat, amit már korábban is megfogalmazott lapunknak: ez a ZTE már nem az a ZTE.

 

1976-ban az „Év labdarúgója” volt Magyarországon.


Szerencsére nincs hiány kimagasló tudású egykori ZTE-labdarúgókban. Olyanok is vannak, akik hétről hétre benne élnek ma is a labdarúgásban, sőt nem is olyan régen aktív szereplői voltak az egerszegi klubnak. Közéjük tartozik Kereki Zoltán is, aki nyilatkozott kiadónknak. Előrebocsátotta: nincs benne előítélet, netán harag, megpróbál reális képet adni a ZTE FC Rt.-ről, s főleg a klub utánpótlásneveléséről. Annak az időszaknak a tapasztalatairól, amikor ott dolgozott.
Tudom, hogy sok fiatal olvasónk van. Talán nem árt nekik elmondani, hogy ki is Kereki Zoltán. Vidéki labdarúgóként 37-szeres válogatott tudott lenni (7 gólt lőtt), amikor még a világ élvonalába tartozott a magyar labdarúgás, s csak ritkán húzhatta magára a címeres mezt nem fővárosi játékos. A Szombathelyi Haladásban, majd a ZTE-ben többszáz élvonalbeli mérkőzést játszott, hátvéd létére rendkívül gólerős volt (315 NB I-es mérkőzésen 50-szer talált az ellenfelek kapujába), az 1978-as argentínai világbajnokságra kijutott magyar válogatott alapemberének számított. Majd amikor az akkori rendelkezések már lehetővé tették, az osztrák Wacker Innsbruck játékosa lett. 1976-ban az év legjobb magyar labdarúgójának választották. Aktív játékospályafutása után vezetőedzőként dolgozott Nagykanizsán, majd Zalaegerszegen. Szombathelyen szakosztályvezető, a BVSC-nél és a ZTE-nél utánpótlásigazgató lett, majd az MLSZ-nél is ezt a funkciót töltötte be. Aztán visszatért Zalaegerszegre.

 

Az 1978-as argentínai világbajnokságra kijutott magyar csapat. Kereki Zoltán az álló sorban balról a harmadik, közvetlenül Baróti Lajos szövetségi kapitány mellett.

 

- Tényszerű és tárgyszerű szeretnék lenni, rengeteg érzelmi hatás ért a ZTE-vel kapcsolatban - mondja Kereki Zoltán. - Voltak kedvezőek, s olyanok is, amelyeket szeretnék elfelejteni. Most nem a játékospályafutásomról beszélnék, hanem az utóbbi időszakról, amikor a ZTE-nél dolgoztam. Csank János időszakában az egyik szezonban a negyedik helyen végzett az első csapat. Ezzel párhuzamosan szerepelt az NB II-ben egy másik együttesünk is. Volt egy akadémiai gárdánk, s ott volt egy első osztályú, kiemelt bajnokságban szereplő utánpótlásvonal. Ezzel szemben mi van ma? Egy NB II-es együttesünk, tehát értelemszerűen nincs második csapatunk. Van egy nagyon gyenge akadémiánk és egy másodosztályú utánpótlásunk. A megyei lapnak kötelessége lett volna leírni, hogy kiesett az első osztályból az utánpótlás. Nem írták, nem írják le! Amikor eljöttem a ZTE-től, egyetlen sportújságíró nem kérdezte meg: Zoli, miért váltál meg a klubtól? Kirúgtak? Mi történt veled? Egyik nap még Kereki Zoltán, a másik nap már Szabó Imre. Azért annál többet értem el a labdarúgásban, hogy ezt ne kérdezzék meg tőlem. Tényszerűen elmondtam volna, hogy mi történt. El tudja valaki képzelni rólam, hogy habzó szájjal anyáznék? Ez nem az én stílusom.
- Mit mondtál volna, ha megkérdeznek?
- Tőlem nem kérdezték meg, hogy Nagy Ferenc elégedett volt-e a munkámmal. Igaz, azt sem, hogy én elégedett voltam-e Nagy Ferenccel. Azt tökéletesen értem, hogy egy beosztottnak lojálisnak kell lennie a ZTE vezetéséhez, ha lojális a munkatársaival a főnök. Ez a kapcsolat kétirányú utca. Én ezt sajnos nem tapasztaltam.
- Valahol meg lehet Nagy Ferencet érteni. A honvédségnél, mint katonatiszt, ezt  a stílust szokhatta meg…
- Talán. Borzasztóan fáj, hogy eljöttem, hogy elküldtek a ZTE-től, de ez elkerülhetetlen volt. Nem vagyok az a típus, hogy rángassanak, mint kutya a rongyot. Talán nagyképűnek tűnik, de van elképzelésem a fociról, s esetleg értek is hozzá…
- Ezzel nem szeretnék vitatkozni! Ismerem a pályafutásodat…
- Tanulmányoztam sok ország akadémiai képzését. Hazajöttem Egerszegre, mert úgy alakult az életem, s felkért Nagy Ferenc utánpótlás szakágvezetőnek. Közben rájöttem, hogy ő sokkal többet ért ehhez a szakmához, mint én. Hát akkor az én egész eddigi pályafutásom megkérdőjelezhető…

 

1983-ban az Austria Wien ellen játszott az osztrák fővárosban a ZTE, amelynek kapitánya Kereki Zoltán volt.

 

„Nem vagyok az a típus, hogy rángassanak, mint kutya a rongyot”…

 


- Nagy Ferenc utánpótlásneveléssel kapcsolatos elképzeléséről van egy többször emlegetett gondolat:„… legszívesebben az egész utánpótlást kilőné a világűrbe. Az arra költött összegen venne inkább tíz afrikait, közülük kettőt aztán jó pénzért el lehetne adni…”
- Tanulmányozni kell a ZTE történetét! Az utánpótláskorú játékosok akkor jutottak szóhoz a klubnál, ha nem volt pénz. 1972 óta megfigyelhető, hogy a tehetséges fiatalok főleg akkor nem kaptak szerepet, ha tele volt a kassza. Most látványos módon négy fiatallal szerződést kötött a klub. Kérdezem: egy 15 éves kapussal miért kell profiszerződést kötni? Csak azért, hogy ideig-óráig itt tartsuk? Általában 15-16 éves korban nagyjából eldől, hogy lesz-e valaha élvonalbeli labdarúgó egy reményteli játékosból. A kapusoknál azért más a helyzet. Nem ismerek jelenleg az NB I-ben 20 év alatti hálóőrt. Régen sem fordult elő gyakran. Ez most egy látszatintézkedés volt, muszáj volt befogni a közvélemény száját, demonstrálni, hogy foglalkoznak a fiatalokkal.
Mi viszont nem szeretnénk Kereki Zoltánba fojtani a szót, ezért a következő részben folytatjuk a vele készített riportot.

E.E.
(Folytatjuk)