Kezdőlap

Lapjaink:

Hasznos oldalak

 

Kapcsolat

 

Zalatáj Kiadó Ügyfélszolgálat

 

8900, Zalaegerszeg, Rákóczi F. út 2-4., Pf.: 381

Telefon: 06-92/593-936

Fax: 06-92/596-937

Mobil: 30/378-4465

E-mail: zalataj@zelkanet.hu

 

Térkép

Elfeledett évforduló (5.) (2014.03.17., 14:10)

 

Bástya-Bányász atlétikai versennyel avatták fel 1953-ban a Bástya-pályát, ahol ma a ZTE-stadion áll. Feltűnő a sok néző.

 

2011 februárjában a Zalatáj nyomtatott változatában cikksorozatot indítottunk. Így fogalmaztuk meg akkor e sorozat  születésének körülményeit, okát:
 „Tavaly volt 90 éves Zala megye legnépszerűbb sportegyesülete. Akarattal sem lehetett volna nagyobb csenddel »adózni« a fennállás kilenc évtizedének, mint ahogy ez spontán sikerült.
Múltidézésünk nem öncélú. Egyrészt emléket szeretnénk állítani azoknak, akiknek köszönhető, hogy a mai nap még egyáltalán ZTE-ről lehet beszélni. Emléket állítani még akkor is, ha ez azoknak nem jutott eszébe, akik ma a ZTE-ből, s nem a ZTE-ért élnek.
Furcsa világban élünk. Az igazi értékeken csak mosolyognak a XXI. századi percemberek. Pedig ezek nélkül ma nem lennének ott, ahol vannak…”
Nos, hogy a maiak képet kapjanak arról, hogy mi is forgott (forog?) kockán, ma megkezdjük ennek a sorozatnak a közlését honlapunkon. Eddig 27 rész készült el. Aki még nem olvasta, ismerje meg, hogy mit is takar e három betű: ZTE.

 

Az 1969-ben készült felvételen balról Hegedűs László, Farkas Ferenc és Szakály István.

 

1957-ig jutottunk el a múltidézésben előző számunkban. A labdarúgás játszotta eddig a főszerepet visszatekintésünkben. Kétségtelen, hogy a foci vonzotta a legtöbb szurkolót, s a csapat szereplését kísérte a legnagyobb érdeklődés az országos közvélemény részéről is.
Szerencsére a többi sportág is elindult a fejlődés útján. Az atlétikával kezdjük a visszatekintést, márcsak azért is, mert mint alapsportág, az iskolákban is fontos szerepet kapott. A megyeszékhely több sportkörében is foglalkoztak atlétikával, de a meghatározó szerep a ZTE-é volt. Lassan beérett a több éves céltudatos nevelő munka, ami elsősorban Marth Béla, Kauzli József és Choma György nevéhez fűződött. E kiváló edzőknek köszönhetően egyre jobb eredményeket értek el a ZTE atlétái, s egyre többen ölthették magukra a címeres mezt a korosztályos és a felnőtt válogatottban.
Az 1960-as évek elején Kisgyörgy Anikó súlylökésben és diszkoszvetésben ért el jó eredményeket, tagja lett az ifjúsági válogatottnak. A feljegyzés szerint ő volt az első ZTE-sportoló, aki magára húzta a címeres mezt. 1957 és 1962 között volt a ZTE atlétája a keszthelyi születésű Cziffra Zoltán, aki a Bp. Honvédban versenyzett tovább. Pályafutása során 23 magyar bajnoki címet szerzett távol- és hármasugrásban. 1969-ben ezüstérmet nyert az athéni szabadtéri, s a belgrádi fedettpályás Európa-bajnokságon hármasugrásban az olimpikon.

 

A ZTE női atlétacsapata az edzők társaságában a hatvanas évek végén. A felső sor bal szélén Marth Béla.

 

Vasvári Mária súlylökésben lett ifjúsági válogatott, országos serdülő és ifjúsági bajnok. Horváth Judit utánpótlás válogatott kerettag volt a 400 méteres síkfutásban, s országos ifjúsági vidékbajnokságot nyert. Hegedűs László ifjúsági és utánpótlás válogatottságig jutott a 400 méteres síkfutásban.
A korszak két legkiválóbb – ZTE-színekben versenyző – atlétája Balogh Katalin és Szakály István volt. Ők így emlékeznek vissza pályafutásukra a kiadónk által megjelentetett ZTE-mozaikok című kötetben:
- Tulajdonképpen Kauzli Józsefnek köszönhetem, hogy atléta lettem. Édesanyám arra nevelt, hogy mindenben a maximumra törekedjek, így természetes, hogy olimpiai bajnok, világcsúcstartó, de legalábbis magyar válogatott szerettem volna lenni.
- Az utóbbi sikerült…
- Nyolc alkalommal szerepeltem az utánpótlás-válogatottban, kétszer pedig a felnőtt csapatban is magamra húzhattam a címeres mezt. Sajnos, csak kétszer. Sérülés tett pontot pályafutásom végére.
- Emlékszik válogatottbeli bemutatkozására?
- Lehet azt elfelejteni? 1969. június 29-én volt a Népstadionban a Magyarország-NDK felnőtt válogatott viadal. A magyar válogatott akkor már alárendelt szerepet játszott a keletnémetekkel szemben, pedig voltak világklasszis versenyzőink Kulcsár Gergely, Varjú Vilmos és Németh Miklós személyében. A kétnapos viadal alatt egyetlen magyar versenyzőnek nem sikerült még nyernie, s már csak a 4x400 méteres váltó volt hátra. Rózsa Pista rajtolt, Bátori volt a második futó, Gyulai Pista adta nekem a botot. Nagyon szoros volt a verseny… A németek befutó embere könyökkel mellbevágott, a közönség fütyült, méltatlankodott. Ellenfelem már előttem volt, de tudtam, hogy még nem született magyar győzelem. Futottam, vitt a szívem, s egyszer csak azt láttam a dísztribün előtt, hogy a német elmerevedett.  Ötven méter volt még hátra… A magyar válogatott egyetlen győzelmét ez a váltó aratta. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ebben oroszlánrészem volt – idézi fel a múltat Szakály István, aki nem szakadt el a sportágtól, hiszen a Zalaegerszegi Atlétikai Club vezetője.

 

Mester és tanítványa. Jobbról: Kauzli József és Szakály István.

 

Balogh Katalin nyugdíjas pedagógusként Hegyhátszentjakabon éli mindennapjait.
- Tizennyolc éves versenyzői pályafutása alatt gyakorlatilag mindent elért, amit magyar viszonylatban el lehetett érni.
- Valamennyi országos bajnokságon ott álltam a dobogón, de mindig második, vagy harmadik lettem. Kiss Mari, Bruzsenyák Ilona, Siska Xénia és Baranyi Ildikó volt a legnagyobb riválisom. 1977-ben jutottam a csúcsra: aranyérmes lettem 100 méteres gátfutásban.
- Ötpróbában is szép sikereket ért el…
- Huszonhétszeres válogatott lettem ebben a két számban, s mint gátfutó, tagja voltam az Európa Kupa győztes magyar ötpróbacsapatnak.
- Hosszú és eredményes pályafutása során rengeteg tapasztalattal lett gazdagabb, ráadásul egy nagyszerű szakember, Marth Béla volt a trénere. Miért nem edzősködik?
- Ha eredményt akarunk elérni ebben a sportágban, akkor nagyon keményen kell dolgozni. Nincs szívem szenvedést okozni a gyerekeknek.
- Balogh Katalin szenvedett?
- Nekem nem jelentett szenvedést az atlétika. Éltem-haltam érte…

E.E.

(Folytatjuk)

 

Balogh Katalin (balról a harmadik) a Népstadionban egy Magyarország-NDK válogatott viadalon. A kiváló egerszegi versenyző előtt a gátfutó világrekorder, Karin Balzer.

 

Ide kattintva az eddig megjelent összes rész elolvasható!