„Zalaegerszeg visszaadta a kosárlabdába vetett hitemet”

Számvetés Gellér Sándorral (1.)

(2017.08.03., 11:30)

 

Nem levezetni akart Zalaegerszegre jönni játékosként Gellér Sándor.

Fotó: Képes Sport archív

 

Nemrég ünnepelte 70. születésnapját Gellér Sándor, minden idők egyik legkiválóbb magyar kosárlabdázója. A kerek évforduló alkalmából felidéztük a vele 22 évvel ezelőtt készített interjút (itt olvasható), ami kiadónk ZTE-mozaikok című kötetében jelent meg. Ebben összegezte a Zalaegerszegen töltött évek tanulságait, szólt örömökről, bánatokról.
A napokban honlapunkon újra megjelent riport bevezetőjében jeleztük, hogy 22 év elteltével ismét szembesítjük az akkori időszakkal Gellér Sándort. Változott-e látásmódjában valami az elmúlt több, mint két évtizedben?
- Másképp látod az akkori éveket, vagy a lényeg nem változott?
- Minden problémával együtt az 1986-tól 1988-ig tartó időszak felejthetetlen marad. S még ide számítom visszatérésem három hónapját is. Az első évben ugyan csak az ötödik helyen végeztünk, sérülések is sújtották a ZTE-t, hiszen nem számíthattam többek között Góczán Gáborra és Bodrogi Csabára, a két irányítóra. Ám még ennek az időszaknak is volt pozitívuma, hiszen be tudtam építeni a csapatba két fiatalt, Bencze Tamást és Gáll Tamást. Ez is fontos tényezője volt annak, hogy 1988-ban kupát és bajnokságot nyertünk. Együtt volt a csapat, csodálatos volt a közönség, s ez volt az egerszegi csapatsport történetének addigi legnagyobb sikere. Most sem tudok másképp emlékezni erre az időszakra, mint 22 évvel ezelőtt.
- Mit kaptál akkor a csapattól, Zalaegerszegtől?
- Erre csak úgy tudok válaszolni, ha felidézem az 1986 előtti éveket. Talán kevesen tudják, de már játékosként is készültem a ZTE-hez.

 

1980 őszén a Bp. Honvéd 102-92-re legyőzte az 1979. évi BEK-győztest, a Boszna Szarajevót. Piros 14-es mezben Recska László, a háttérben Gellér Sándor (11), szemben Heinrich Róbert.

Fotó: Képes Sport archív

 

- Igen, erre emlékszem! Sokszor szóba került, hogy jön a Gellér Sanyi. Mint ahogy később Dávid Kornélt is összeboronálták a ZTE-vel…
- Ha valaki közel 20 év után elvágyódik szeretett klubjától, annak nyomós oka van. A Honvédnál megváltozott a helyzet, a Zalaegerszegen tapasztalt légkör viszont rendkívül vonzó volt. Nem éreztem magam öregnek, hogy levezetésként eljövők a ZTE-hez, s majd elbohóckodom. A Honvéd gyakorlatilag akkoriban megfizethetetlen összeget kért értem, ráadásul olyan szabály volt életben, hogy megegyezés hiányában egy év kihagyás várt volna rám. Úgy érzem, az utolsó időszakban méltatlanul bánt velem a Honvéd, még búcsúmérkőzésem sem volt. No, de erről már nincs értelme beszélni!
 - Hátat fordítottál a kosárlabdának…
- A vendéglátóipar következett. Jól éreztem magam abban a közegben, szerintem sikeres is lettem volna. S ekkor jött a ZTE vezetőinek megkeresése. Boldogan mondtam igent.
- Honvéd-játékosként volt-e szorosabb kapcsolatod a ZTE-kosárlabdázókkal?
- Egerszegi származású kosárlabdázóval igen, hiszen Recska Lászlónak csapattársa, majd edzője is voltam a Honvédnál. A többiekkel nem volt szorosabb kapcsolatom Szűcs József és Góczán Gábor kivételével.
- Leszámítva, hogy a ZTE elleni mérkőzésekre Zalába jöttél, jártál korábban Zalaegerszegen?
- Nem. De a mérkőzések hangulata megfogott. Mint később a szurkolók mondták, a Honvéd kosárlabda-együttesének vendégjátéka azt jelentette, mint amikor az FTC futballcsapata látogatott Egerszegre.

E.E.

(Folytatjuk)

 

Az 1988-as kupagyőzelem után a ZTE csapata.