Kezdőlap

Lapjaink:

Hasznos oldalak

 

Kapcsolat

 

Zalatáj Kiadó Ügyfélszolgálat

 

8900, Zalaegerszeg, Rákóczi F. út 2-4., Pf.: 381

Telefon: 06-92/593-936

Fax: 06-92/596-937

Mobil: 30/378-4465

E-mail: zalataj@zelkanet.hu

 

Térkép

Volt egyszer egy sportváros (7.) (2014.06.02., 15:15)

 

Nem adtak helyt az elfogultsági panasznak, ezért első fokon a Zala Megyei Bíróságon került sor a ZTE-perre.

 

Meglepő, hogy bár 26 év eltelt a ZTE-per óta, mégis igen sokan olvassák sorozatunkat. A fiatalabb generáció számára teljesen ismeretlenek az akkori körülmények, a szocialista sportirányításról, sportfinanszírozásról fogalmuk sem lehet. Idősebb olvasóink memóriájában talán még felderengenek bizonyos emlékfoszlányok, de maga a konkrét történet lassan a feledés homályába vész.
Idézzük fel, hogy mi is történt!
1988. január 19-én Zalaegerszegen, a Zala Megyei Bíróságon egy nagy érdeklődéssel várt per tárgyalása kezdődött meg: a ZTE volt vezetői ültek a vádlottak padján. Bár a per nagy port vert fel, a tárgyalóteremben a hivatalos „személyzet” mellett csupán egy-két újságíró jelent meg. Mintha zárt tárgyalásról lett volna szó, ráadásul a TV-híradó riportere szerencsétlen tálalású tudósítása is ezt sugallta az esti beszámolóban: az utcán, a megyei bíróság kapuja előtt számolt be az első napon történtekről. Tény, hogy a három vádlott elfogultsági panaszt jelentett be a Zala megyei bírák ellen. A Legfelsőbb Bíróság azonban elutasította kifogásukat.
Az ügyész az elsőrendű és a másodrendű terheltet, mint társtetteseket folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, szintén folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével, valamint a gazdasági ellenőrzés meghiúsításának vétségével; a harmadrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrány okozó hűtlen kezelés bűntettével, mint bűnsegédet és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével, mint társtettest vádolta. Az I. rendű vádlott a ZTE elnöke, a II. rendű a sportegyesület gazdasági osztályvezetője, a III. rendű a kosárlabda szakosztály technikai vezetője volt.
A vádirat szerint irányításuk alatt, 1983-tól 1986 végéig, a ZTE-nél több mint 4 millió forint költségvetési hiány keletkezett. A volt egyesületi vezetők ugyanis 1983-tól rendszeresen megszegték a gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, az évi költségvetésben meghatározott pénzügyi kerethez képest minden esztendőben jelentős többletfelhasználást engedélyeztek. A költségvetési túllépések következményeként az egyesület rendszeresen fedezethiánnyal zárt. Ez elsősorban abból adódott, hogy nem tartották be a labdarúgók személyi ösztönzésére vonatkozó szabályokat.

 

A ZTE férfi kosárlabda-csapata az 1980-as években telt ház előtt játszotta mérkőzéseit. Egy Körmend elleni rangadón (felvételünk 1985. december 16.-án készült) sokan nem is jutottak be a csarnokba.

 

Növelte a klub kiadásait, hogy a sportolók átigazolása során jogellenes kifizetések történtek. Ezeket, illetve az ugyancsak jogtalan bérkiegészítéseket és más, el nem számolható költségeket, valamint egyéb többletjuttatásokat fiktív számlákkal fedeztek. A sportolók jövedelmének kiegészítésére úgy kerestek „legális” lehetőséget, hogy azok hozzátartozóit fiktíven alkalmazták. Bútorokat, lakberendezési tárgyakat vásároltak, majd selejtezéssel ezeket a játékosok tulajdonában adták. Mindezt - mutatott rá az ügyész - azért tehették, mert a ZTE-nél a számviteli és pénzügyi előírások nem érvényesültek, a bizonylati fegyelmet megsértették, a nyilvántartások hiányosak, szabálytalanok, gyakran ellenőrizhetetlenek voltak.
A tárgyalást január 22-én elnapolták, majd február 24-én újabb tanúk kihallgatásával és dokumentumok áttanulmányozásával folytatták, másnap pedig elhangzottak a perbeszédek. Az ítéletet március 9-én hirdették ki. A ZTE volt elnökét, gazdasági vezetőjét, s a férfi kosárlabda szakosztály technikai vezetőjét felfügesztett szabadságvesztésre (2 év, 1 év 8 hónap, 1 év) ítélte a Zala Megyei Bíróság.
Az előzmények ismertetése után térjünk vissza oda, ahol sorozatunk előző része félbeszakadt. 1988 október 6.-án a Legfelsőbb Bíróságon másodfokon tárgyalták a ZTE-ügyet. Az I. rendű vádlott jogi képviselője (ma az országos ügyvédi kamara elnöke) igen hatásos és tanulságos védőbeszédet mondott. Érdemes megismerni érvelésének további részleteit is!
„Az elnökhelyettes még ma is állítja, hogy az ösztönzőkkel minden rendben volt, nem volt hiány. Ebből következően mondhatom: korábban sem vélekedhetett másképpen az elnök, mert az összeg ebben a tervezetben rendelkezésre áll. A szakosztályvezető a 16. számú jegyzőkönyv 43. oldalán vallja, hogy amikor a gazdasági vezetőhöz fordultak, az volt a válasz, hogy az ösztönző kifizethető, pénzügyi probléma nincs. Nagyon fontos dolog, hogy az alapvető érdekellentét az első- és másodrendű vádlott között feloldásra kerül, mert a gazdasági vezető, ugyancsak a 16. számú jegyzőkönyv 45. oldalán azt mondja: »Igaz, valóban azt a tájékoztatást adtam, hogy megtakarítás van, hiány nincs, minden nyugodtan fizethető.« Elismeri, hogy mint pénzügyi kérdésekben illetékes szakember úgy nyilatkozott: ösztönző fizethető, probléma ebben a vonatkozásban nincs. Az elnök tehát a gazdasági vezető és ez elnökhelyettes véleményére hagyatkozott, ezeket fogadta el.

Jogi következményekkel is jár ez a kérdés. Az igazságügyi szakértő nyilatkozata szerint az általánosan elfogadott gyakorlat nem is lehet más, mint az, hogy az egyszemélyi vezető a pénzügyi beosztott vezetőre támaszkodik gazdasági kérdésekben, miután nincs ilyen jellegű végzettsége, a bizonylatokon nem tud kiigazodni. Az a dolga, hogy a pénzügyi szakembereket megkérdezze, s amíg az ellenkezőjéről nem győzik meg, addig elfogadja az ő tájékoztatásukat. Márpedig az elnök ezt tette.

 

A ZTE Baráti Kör sokszor szóba került a tárgyalásokon.

 

Nagyon érdekes a Baráti Kör volt elnökének vallomása, a 24. számú jegyzőkönyv 4. oldalán azt mondja: »Mi mindig az elnökhelyettessel beszéltük meg a kérdéseket, az elnököt nem avattuk be. Ha az elnök ezeket megtudta, akkor rögtön kifogásolta a megyei tanácson a kötelességszegéseket.« Egyetlen tényt mutat a Baráti Kör volt elnökének vallomása, azt, hogy az elnök igyekezett a labdarúgók körüli zűrzavaros helyzetet rendberakni, mert jól tudták, probléma van, nem a rendszabályoknak megfelelően történik minden. Ő volt az első, aki a megyei tanácshoz, a legjelentősebb bázisszervhez fordult a szabálytalanságok miatt.
Az így kiegészített tényállás alapján a levonható jogi következtetés is más - álláspontom szerint - az ösztönzőkeret túllépésével kapcsolatban, mint amit az elsőfokú bíróság megállapított. Az első kérdés az, hogy szándékos magatartás terheli-e a hátrányokozás tekintetében az első- és másodrendű vádlottat? Azt kell mondanom, hogy az ítélet talán nem véletlenül fogalmaz másképp, mint az előadás során hallottuk. Az előadás során úgy hangzott el, hogy a vádlottak elkövették a társadalmi vagyonban a szándékos hátrányokozást, ezért elkövették ezt a bűncselekményt. Az elsőfokú ítélet azonban a »szándékosan« szót máshová helyezi a mondatban. Hogy nem elírás, erre utal: »Azzal a magatartásukkal, hogy munkaköri kötelezettségeiket szándékosan megszegve a társadalmi vagyonban hátrányt okoztak«. Nem azt mondja, hogy a hátrányokozásban szándékosan, hanem a munkaköri kötelezettségüket szándékosan szegték meg. Ez lehet, hogy így van, de óriási az eltérés. Ez a magatartás legfeljebb gondatlan elkövetés lehet… Azt kell tehát megvizsgálni, hogy okkal számíthatott-e arra, hogy a Baráti Kör ígért támogatása beérkezik, számíthatott-e az egyéb pénzügyi tájékoztatás vonatkozásában az elnökhelyettes és a gazdasági vezető számításaira, mert ha okkal számíthatott, akkor még gondatlan felelőssége sincs, ahogy ezt ez elsőfokú bíróság is látta. Hogyha nem volt elvi alapja annak, hogy számíthat, akkor nem úgy jár el, ahogy az elvárható lett volna, tehát számítani kellett volna arra, hogy hátrány keletkezik a társadalmi tulajdonban. Ebben az esetben a hanyag kezelés vétségében való büntetőjogi felelőssége lenne megállapítható, ha a Legfelsőbb Bíróság a felelősségét megállapítja.”

E.E.

(Folytatjuk)

 

A ZTE-perben nem csak a zalaegerszegi sportfinanszírozásról mondott véleményt és hozott ítéletet a bíróság.

 

Ide kattintva az eddig megjelent összes rész elolvasható!