Kezdőlap

Lapjaink:

Hasznos oldalak

 

Kapcsolat

 

Zalatáj Kiadó Ügyfélszolgálat

 

8900, Zalaegerszeg, Rákóczi F. út 2-4., Pf.: 381

Telefon: 06-92/593-936

Fax: 06-92/596-937

Mobil: 30/378-4465

E-mail: zalataj@zelkanet.hu

 

Térkép

Volt egyszer egy sportváros (3.) (2014.05.22, 15:30)

 

A labdarúgó-csapat sokáig egyeduralkodó volt a népszerűség terén Zalaegerszegen. Felvételünkön az NB I-es terembajnokságot 1983-ban megnyerő ZTE látható.

 

Sport és politika. Lehet egymást erősítő két tényező. De adódhatnak gondok, ütközések is, ha különböző érdekcsoportok vetélkednek egymással. S a sportot használják küzdőtérnek.
Vajon mi történhetett a ZTE esetében az 1980-as évek közepén? Országosan kiemelt egyesület lett, számos élvonalbeli csapattal, sok szakosztállyal. A működtetéshez pénz kellett. Már akkor is… Volt egy erősnek, nagynak számító klub és egy háttér-ellenzék. Sokan a megyei tanács és a megyei pártbizottság egyébként soha ki nem mondott ellentéteként értékelték a kialakult helyzetet.
Érdekes események zajlottak Zalaegerszegen. Kirobbant a ZTE-ügy!
Az első sportbotrány Magyarországon, ami ki sem robbant volna, ha ügyesen csinálják, ha nincsenek személyi ellentétek. Hasonló mechanizmus alapján történt szerte az országban a sportegyesületek működtetése, mint a ZTE-nél. Máshol azonban ügyesebben megoldották. Vagy nem voltak olyan ellentétek, mint a zalai megyeszékhelyen. Bírósági ügy lett belőle. Elsőfokon Zalaegerszegen, másodfokon Budapesten.
1988. október 6.-ika. A sors fintora, éppen az aradi vértanúk napjára tűzték ki a másodfokú tárgyalást a Legfelsőbb Bíróságon. Áldozatok vagy bűnösök voltak a vádlottak?
Rengeteg tanút hallgatott meg az elsőfokú bíróság. Hatalmas bizonylati anyag gyűlt össze, szakértői vélemények támasztották alá a vádirat állításait. Sokat segített a tényfeltárás során a vádlottak részbeni beismerő vallomása is - állapította meg a Legfelsőbb Bíróság büntetőtanácsának bírája. A Zala Megyei Bíróság csak részben fogadhatta el azon védekezésüket, hogy kénytelen voltak az egyesülettel szemben támasztott eredményesség miatt megszegni a jogszabályokat. Még akkor sem, ha mindezt a sportolók érdekében, az egyesület elnökségének, a megyei vezetők tudtával, ösztönzésére követték el, s hogy kezükhöz egyetlen fillér sem tapadt - összegezett a bíró.
Meglepően kezdte érvelését az ügyész. A helyi vezetők biztatása felbátorította a vádlottakat, akik úgy vélték, hogy most már mindent megtehetnek. Egyre gátlástalanabb módszerekkel kezdtek el dolgozni. Megkönnyítette dolgukat, hogy az ellenőrzések formálisak voltak. Semmiféle hiányosságot nem állapítottak meg, még az Országos Testnevelési Hivatal vizsgálatai sem. Tettüket - állapította meg az ügyész - mindez nem menti. De az sem, amire a korábbiak során többször is hivatkoztak. A magyar sportéletben lévő visszásságok, elavult jogszabályok nem mentesíthetik őket a felelősségrevonás alól. Éppen ezért - egyetértve az elsőfokú tárgyaláson benyújtott ügyészi fellebbezéssel - két vádlott esetében nem látott lehetőséget a kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésére.
Az előzőekben többször is utalás történt a ZTE-nél lezajlott rendkívüli eseményekre. A történetre talán még emlékeznek néhányan olvasóink közül, a többieknek elevenítsük fel a leglényegesebb momentumokat.
A Zala Megyei Főügyészség 1986 decemberében nyomozást rendelt el a ZTE volt vezetőinek ügyében. Az eljárás befejezése után vádat emelt a megyei bíróság előtt. A Zala Megyei Bíróság illetékes büntetőtanácsa 1988. január 19-én kezdte meg a tárgyalást. A per eredetileg 1987. november 3.-ika és 6.-ika között lett volna, de a vádlottak elfogultsági panaszt tettek a Zala megyei bírák ellen. A Legfelsőbb Bíróság azonban elutasította kifogásukat.

 

Aztán a kosárlabda-együttes is egyre jobb eredményeket ért el, fokozatosan nőtt a népszerűsége. Sokan a kialakuló rivalizálásban látták az egyik problémát.

 

Az ügyész a gazdasági osztályvezető elsőrendű és az egyesületi elnök másodrendű terhelteket, mint társtetteseket, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétségével, valamint a gazdasági ellenőrzés meghiúsításának vétségével vádolta. A harmadrendű technikai vezető terheltet folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, mint bűnsegédet, és folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétségével, mint társtettest vádolt.

„…Az első- és másodrendű terheltek a ZTE gazdálkodásért is felelős vezetők - a végrehajtásba harmadrendű terhelttársukat is bevonva - 1983-tól rendszeresen megszegték a gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, az évi költségvetésben meghatározott előirányzatokhoz képest jelentős többletfelhasználás történt. A költségtúllépés miatt az egyesület minden évben fedezethiánnyal zárt. A kifizetetlen tartozások összegét az éves beszámolókban nem mutatták ki, hanem a következő évi költségvetés terhére tartalékként szerepeltették. A kifizetetlen számlákból és tartozásokból eredő költségvetési hiány folyamatosan emelkedett, s az 1983. évi 1-1,5 millió forintról 1986. végére több mint 4 millió forintra nőtt. „ (Részlet a vádiratból.)
„Mérleget készíteni év végén a sportegyesületeknél nem egyszerű dolog az áthúzódó kifizetések miatt. A hamis számlák alkalmazására 1983-tól volt szükség, elsősorban az átigazolások miatt. A szakosztályvezetők tudták, hogy erre nincs legális fedezet, mégis azt mondták: Rendezd le! Volt olyan időszak, amikor egyidejűleg három vezetőedzőt fizettünk a labdarúgóknál. S nemcsak a legálisan adható összeget utaltuk, hanem azon felül is. Az illegálisan fizetett összeget illegális pénzből kellett fedezni. Kényszerpályán mozogtam, csak egyet tehettem volna, hogy elkerüljem a szabálytalanságokat: felmondom az állásomat. Megpróbálkoztam ezzel is, de nem engedtek el.” (Részlet az elsőrendű vádlott tárgyaláson elhangzott vallomásából.)
„1983-ban, amikor a ZTE-hez kerültem 8,5 milliós mérleghiánnyal zárt az egyesület. A megyei tanács 6 millió rendkívüli támogatást nyújtott, maradt 2,5 millió, de ki tudja miért, ezt nem tüntették fel a mérlegben. Ezt az összeget görgettük magunk előtt évről-évre, ráadásul 1985-ben 2,5 millió forint értékű kifizetetlen számlát találtunk a gazdasági osztályon egy szekrényben. A gazdasági osztályvezető tudott ezekről a számlákról, de engem nem tájékoztatott. Fokozta nehézségeinket, hogy az OTSH - ígérete ellenére - a kiemelés után nem támogatta anyagilag a ZTE-t. Gondot jelentett az is, hogy a Baráti Körtől nem kaptuk meg a megígért összeget. Ráadásul erre az időszakra esett a teniszcentrum bővítése és a Sport utcai pálya fejlesztése az úttörő olimpia miatt.” (Részlet a másodrendű vádlott tárgyaláson elhangzott vallomásából.)
„Alapbizonylat nélküli elszámolások, utalványozás nélküli kifizetések jellemezték a klub gazdálkodását. Pénz átcsoportosítások történtek - szabálytalanul - a felújítási és a működési keret között. Ösztönzésre nem volt megfelelő pénzügyi keret. Eleve magas összeget képeztek, s ezt is túllépték.” (Részlet a ZTE későbbi gazdasági osztályvezetőjének tanúvallomásából, aki az 1986-ban elrendelt Spori-vizsgálatot vezette.)
Zalaegerszeg ekkor nem csak a valódi sportsikerekkel hívta fel magára a figyelmet. A szocialista sportfinanszírozással kapcsolatos (jelezve annak tarthatatlanságát) első nagy, országos feltűnést keltő botrány is itt robbant ki. Sajnos…
A ZTE-per további részleteivel a következő részben foglalkozunk.

E.E.

(Folytatjuk)

 

A ZTE-per a Legfelsőbb Bíróságon ért véget.

 

Ide kattintva az eddig megjelent összes rész elolvasható!