Kezdőlap

Lapjaink:

Hasznos oldalak

 

Kapcsolat

 

Zalatáj Kiadó Ügyfélszolgálat

 

8900, Zalaegerszeg, Rákóczi F. út 2-4., Pf.: 381

Telefon: 06-92/593-936

Fax: 06-92/596-937

Mobil: 30/378-4465

E-mail: zalataj@zelkanet.hu

 

Térkép

Volt egyszer egy sportváros (2.) (2014.05.09., 12:00)

 

Az NB II-es bajnokság megnyerésével megkezdődött a ZTE labdarúgó-csapatának sikersorozata. Álló sor, balról: Prokisch Károly, Lang József, Fehér István, Czotter Béla, Szabó Rezső, Papp Antal, Igazi István, Madár Gábor, Szőcs János. Alsó sor: Filó László, Kajtár Gyula, Déri László, Tóth János, Lang Ferenc, Kocsis Tamás, Bita József.

 

Zalaegerszeg valójában soha nem tartozott a kiemelkedő jelentőségű települések közé. Az elmúlt század első felében egy takaros, virágos kisvárosnak számított, amely sem iparával, sem kereskedelmével nem tűnt ki.
Egyszer azonban felcsillant a nagy lehetőség! A magyar olajipar kezdeti időszakában, mondhatni aranykorában felvetődött, hogy legyen Zalaegerszeg ennek az iparágnak a központja. Levéltárosok, ipartörténészek a megmondhatói annak, hogy miért lett inkább Nagykanizsa.  Pedig a zalai megyeszékhelynek tálcán kínálták ezt a lehetőséget.
1945 után, az iparosítás időszakában sem osztottak igazi ütőkártyákat Zalaegerszegnek. Békés, csendes városnak könyvelték el, annak minden előnyével, hátrányával együtt. Aztán fokozatosan beindult a termelés a Zalaegerszegi Ruhagyárban, a Zalahús elődjénél, a Zala Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál, a Zalai  Kőolajipari Vállalatnál, s a többi gyárnál, üzemnél.

 

Ujvári Sándor kiválóan mérte fel, hogy a sport lehet Zala megye, Zalaegerszeg kitörési pontja.

 

De erre még mindig nem figyelt fel eléggé az ország. A megyeszékhely lakossága - a betelepülések révén - jelentősen nőtt, számos új iskola nyitotta meg kapuit, de még ez sem érte el az országos közvélemény ingerküszöbét. Zalaegerszeg továbbra is egy átlagos vidéki város maradt.
Aztán az élet egy másik területén érdekesen alakultak a dogok. Bizonyos Szőcs János futballedző, aki egykor a ma már országos hírű Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte a középiskolát, visszatért Zalaegerszegre. S megkezdődött a ZTE labdarúgó-csapatának diadalmenete. Bajnoki cím az NB II-ben, majd nem sokkal később az NB I B-ben elért második hely a feljutást jelentette az NB I-be. Zalai csodáról, Zalaegerszegről beszélt az ország.
Akkor még kevés szó esett arról, hogy a háttérben ott állt egy megyei vezető. Ujvári Sándornak hívták. A megyei tanács egykori elnöke a szocialista időkben is úriembernek számított. Neki nem a karrierépítéshez kellett a sport, a labdarúgás, hanem azért, hogy felfigyeljenek a megyére, a városra. S azért, mert szerette. Kiválóan mérte fel, hogy az akkori helyzetben ez lehet Zala megye, s Zalaegerszeg kitörési pontja. Nagyszerűen érzett erre rá.

 

Az olimpiai bajnok sakkozó, Portisch Lajos pályafutása is Zalaegerszegről indult.

 

S a labdarúgás fejlődésével, élvonalba jutásával nem állt meg a folyamat. NB I-es női és férfi röplabda-, női és férfi kosárlabda - csapata lett a városnak, de sorolhatnánk az országosan kiemelt sportegyesületté vált ZTE több más szakosztályának sikerét is.
Ujvári Sándor nem volt sportszakember. De ráérzett arra, hogy ezt a várost mi emelheti ki a korábbi szürkeségből.
Egyébként mindezt abban az időszakban tette, amit politikai tartalma, irányultsága miatt egyáltalán nem kívánok vissza. Viszont Zalaegerszegre, Zala megyére a sport révén felfigyelt az ország.
Az egy másik korszak volt - érvelhetnek a fanyalgók. Valóban az volt. De a lobbizásnak, egy-egy megye, város érdekérvényesítésének mechanizmusa nem sokban különbözött a mostani gyakorlattól.

E.E.

(Folytatjuk)

 

A labdarúgókat a férfi kosárlabdázók is követték az NB I-be. Felvételünkön a sportág egyik nagy egyénisége, Szűcs József látható egy ZTE-MAFC mérkőzésen.

 

Ide kattintva az eddig megjelent összes rész elolvasható!