Volt egyszer egy Cyklon (9.) (2017.09.25., 12:35)

„A Ki mit tud?-ra szerződtünk…”

 

Bencze Erzsébet: - A zene mindig életem fontos része marad, mint ahogy a Cyklon zenekarral eltöltött időszak is.

Fotó: Zalatáj

 

Minden különösebb bevezetés nélkül folytatjuk beszélgetésünket Bencze Erzsébettel, aki az 1965-os Ki mit tud? elődöntőjébe jutott. Erzsit a Cyklon zenekar kísérte.
- Bár nem jutottál tovább a döntőbe, néhány felkérést mégis kaptál a rádiótól és a televíziótól. Nemet mondtál…
- Nem mentem a Zeneakadémiára, hanem kirakatrendező iskolába jártam Budapesten. El is végeztem, aztán ének-, rajz-, biológia tanár lettem. Érdekes fordulat, nem?
- Hogyan ért véget a kapcsolat a Cyklon zenekarral?
- Fantasztikus időszak volt. A Ki mit tud?”-ra „szerződtünk.” Ők zenekarként építették tovább a karrierjüket, én pedig soha többé nem énekeltem velük nyilvánosan. Tulajdonképpen én kerestem meg a fiúkat, hogy kísérjenek a „Ki mit tud?-on. Örültek is neki, hiszen a televízió nyilvánossága előtt szerepelhettek. Jó néven vették, hogy Vass János zenetanár készítheti fel őket.
- A „Ki mit tud?-on Guerra Gusztáv, a zeneiskola tanára – későbbiekben igazgatója -  is beszállt a zenekarba…Billentyűsként.
- Valóban, a középdöntőben ő volt a billentyűsünk az Ingovány c számban.
- Mennyire ismerted a zenekar előéletét? Abból a szempontból, hogy kik voltak az énekesei?
- Nem jól. Nem jártam a KISZ-klubba, a szüleim  nem szerették azt a helyet. Azért titokban néhányszor voltam ott. Nem ismertem a korábbi énekeseiket. A „Ki-mit-tud? középdöntőjével számomra egy korszak lezárult. Szerencsére hamarosan megismerkedtem leendő férjemmel, aki „letett a földre”. Vonzott a tanári pálya, s azt hiszem jól döntöttem.

 

Emlék a múltból… A korabeli újság szerint Bencze Erzsébet kirakatrendezőnek készült. El is végezte az iskolát, majd háromszakos tanár lett.

Fotó: archív

 

- Mi támasztja ezt alá leginkább?
- Szakmai sikereim csúcsának a kórusművészetben elért eredményeket tekintem. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjas és aranyminősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Városi Fiúkórusnak. Öt év alatt mintegy ötven fellépés, koncert, vendégszereplés maradandó nyomot hagyott mindannyiunkban. Nyaranta zenei táborokat vezettem, csodálatos élményeink voltak. Közben a Hevesi Sándor Színház énektanára és korrepetitora voltam, a színészképző stúdióban hangképzést tanítottam. Tanítványaim közül sokan választották az énekesi pályát, néhányan országos hírnévre is szert tettek, büszke vagyok rájuk. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nagy segítségemre volt Hajdú Sándor zeneszerző, a legendás Bergendy zenekar trombitása. Nagyszerű zenei vezető, segítőkész kolléga és barát volt, aki a betegségem miatt történt lemondásom után később a fiúkórus vezetését is elvállalta. Több művet komponált a kórusnak, egyik versemet meg is zenésítette. Halála nagy veszteség a zeneszerető embereknek, kollégáknak. Az egy sört kísérővel c. versemben meg is emlékezem róla.
- S ezzel műfajt is váltottunk, a költészet a jelenlegi szerelmed…
- A zene mindig életem fontos része marad, mint ahogy a Cyklon zenekarral eltöltött időszak is. Az irodalom, a költészet egy másik történet.
- Erre is kíváncsi lesz majd a Zalatáj hamarosan.

E.E.

A Cyklon együttes történetét feldolgozó sorozatunk következő riportalanya Kerekes (Isti) István lesz.
(Köszönettel tartozunk a Göcseji Múzeumnak, Béres Katalin történésznek azért a segítségért, hogy a múzeum birtokában lévő egykori Cyklon-fotókat szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátották közlés céljából. S köszönet jár mindazoknak is, akik ugyancsak archív fotók segítségével teljesebbé teszik sorozatunkat.)

 

Hajdú Sándor, akire hálás szívvel gondol vissza.

Fotó: archív

 

Volt egyszer egy Cyklon (1.) (2017.08.10.)

Volt egyszer egy Cyklon (2.) (2017.08.18.)

Volt egyszer egy Cyklon (3.) (2017.08.23.)

Volt egyszer egy Cyklon (4.) (2017.08.31.)

Volt egyszer egy Cyklon (5.) (2017.09.05.)

Volt egyszer egy Cyklon (6.) (2017.09.08.)

Volt egyszer egy Cyklon (7.) (2017.09.14.)

Volt egyszer egy Cyklon (8.) (2017.09.14.)