Volt egyszer egy B-közép... (23.) (2016.10.20., 9:10)

- avagy ki volt a besúgó?

 

Szabó Tibor: - Az én védelmemet egyetlen ügyvéd sem vállalta.

 

Most, hogy az ember tapasztaltabb korba lépett, rájön, hogy valóban nem történik semmi sem véletlenül. Mint ahogy az sem, ami Zalaegerszeg labdarúgásában az 1960-as évek végén megesett.
Érett lett a helyzet arra, hogy a ZTE merész célokat fogalmazzon meg. Dinamikusan fejlődött a város, kiváló játékosok kerültek a klubhoz, a megyei tanács vezetője, Ujvári Sándor szerette a sportot és sokat is tett érte. S néhány év múlva már zalai csodáról beszélt az ország. Bajnoki cím az NB II-ben, ezüstérem az NB I B-ben, feljutás az NB I-be. Abszolút újoncként a hatodik helyet megszerezve a zalaegerszegi futballcsapat valóban csodát hajtott végre. S volt ennek az együttesnek egy csodálatos szurkolótábora, a B-közép. Amelyikkel még a fanatikus FTC-szurkolók sem mertek tengelyt akasztani.
Több, mint negyven év elteltével is indulatokat gerjeszt az egykori ZTE B-közép történetének felelevenítése. Sokan kíváncsiak arra, hogy mi is történt valójában, miért indult bírósági eljárás több szurkoló ellen.

 

Déri László (álló sorban balról az első) kapust helyezték Szabó Tibor korábbi beosztásába.

 

Sorozatunkat azzal kezdtük, hogy megszólaltattuk Szabó Tibort, a B-közép egyik vezérét, aki elmesélte, hogyan is alakult ki az a szurkolótábor, amelyik akkoriban felvette a versenyt a Fradi B-középpel. Aztán jelentkezett egy hölgy, aki az egerszegi szurkolótábor markáns tagjának volt az első szerelme, majd megkereste szerkesztőségünket Böcskey Jenő özvegye is. Hogy teljes legyen a kép, Böcskey Jenőt rendszer elleni izgatásért jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték. E riportokban  elhangzottak olyan mondatok is - szándékosság nélkül - , amelyek félreértésre adhattak okot annak kapcsán, hogy ki, vagy kik voltak ennek a B-középnek a rendőrségi besúgói. Már-már Szabó Tibor is úgy érezte, hogy oldalvágányra siklott az egész sorozat, hiszen a sejtetések mögött nem voltak konkrét nevek, így az olvasó szabadon kombinálhatott. Mint mondta, ha odáig érünk a történések felelevenítésében, részletesen elmeséli, hogy miképpen úszta meg a börtönbüntetést. Folytatjuk beszélgetésünket. (Az előző részek az oldal alján találhatók.)
- Az I. fokú tárgyalásra 1974 februárjában került sor - idézi fel a történteket Szabó Tibor. - Amikor lezajlott a tárgyalás, másnap reggel behívatott a munkahelyemen az igazgató és a személyzeti osztályvezető.
- Nyilván nem az előléptetésedről beszélgettek veled...
- Addig önálló ügyintézői munkakörbe voltam besorolva a Zala Megyei Szálloda és Vendéglátóipari Vállalatnál, attól kezdve beosztott ügyviteli alkalmazott lettem. Ez volt a büntetés a munkahelyemen, ami egyébként a későbbiekben nem is jött rosszul.
- Ezt hogy érted?
- Akkoriban a ZTE labdarúgói különböző vállalatoknál voltak állásban papíron. A Zala Megyei Szálloda és Vendéglátóipari Vállalathoz a kapust, Déri László barátomat helyezték, az én korábbi beosztásomba.

 

Böcskey Jenő korábbi felfüggesztett büntetése miatt letöltendő börtönbüntetést kapott.

 

- Térjünk vissza a bírósági tárgyalásra! Mit kaptatok első fokon?
- Az én védelmemet egyetlen ügyvéd sem vállalta, így kirendeltek mellém egyet. Dr. M. Béla bácsi, túl a hetvenen, néha elszundított a tárgyaláson. Böcskey Jenőt dr. Sz. Tamás védte, aki úgy beszélt, hogy gyakorlatilag engem is védett. Két-három évvel ezelőtt találkoztam vele ismét, s meg is köszöntem neki ezt a gesztusát. Egy év szabadságvesztést kaptam három évre felfüggesztve...
- S Böcskey Jenő?
- Másfél évet... De neki ott volt a korábbi felfüggesztett büntetése a rendőrhatóság megsértése miatt. Ezért ő sajnos letöltendő börtönbüntetést kapott.
- Mi volt a másodfokú tárgyaláson?
- Egy pénteki napon, délelőtt volt a tárgyalás. Délután dr. K. László rendőr őrnagyot előléptették alezredessé, K. főhadnagyot pedig kinevezték századossá. Az első fokú ítéleten viszont nem változtattak. Jenő a Kozma utcai gyűjtőbe került... Nem köztörvényesek közé, hanem a politikai elítéltek között volt. Együtt ült egy 56-os katonatiszttel, aki a rétsági ezrednél szolgált a harckocsizóknál. Ők szabadították ki a felsőpetényi Almássy-kastélyban fogva tartott Mindszenty bíborost és vitték Budapestre a forradalom idején.

E.E.
(Folytatjuk)

 

Az első fokú ítéleten nem változtatott a megyei bíróság.

 

Ide kattintva az interjú első része olvasható!

Ide kattintva az interjú második része olvasható!

Ide kattintva az interjú harmadik része olvasható!

Ide kattintva az interjú negyedik része olvasható!

Ide kattintva az interjú ötödik része olvasható!

Ide kattintva az interjú hatodik része olvasható!

Ide kattintva az interjú hetedik része olvasható!

Ide kattintva az interjú nyolcadik része olvasható!

Ide kattintva az interjú kilencedik része olvasható!

Ide kattintva az interjú tizedik része olvasható!

Ide kattintva az interjú tizenegyedik része olvasható!

Ide kattintva az interjú tizenkettedik része olvasható!

Ide kattintva az interjú tizenharmadik része olvasható!

Ide kattintva az interjú tizennegyedik része olvasható!

Ide kattintva az interjú tizenötödik része olvasható!

Ide kattintva az interjú tizenhatodik része olvasható!

Ide kattintva az interjú tizenhetedik része olvasható!

Ide kattintva az interjú tizennyolcadik része olvasható!

Ide kattintva az interjú tizenkilencedik része olvasható!

Ide kattintva az interjú huszadik része olvasható!

Ide kattintva az interjú huszonegyedik része olvasható!

Ide kattintva az interjú huszonkettedik része olvasható!