Kezdőlap
Lapjaink:
- Zalatáj
- Észak-Nyugat Zala
- Közép-Zala
- Zalalövő és Környéke
- Lenti és Vidéke
- Szentgrót és Vidéke
- Dél-Zala Murahíd
- Zala Megye
Hasznos oldalak
- Zalaegerszeg város honlapja
- Zala megye honlapja
- Zala Megyei Közgyűlés
- Zala Megye Térképe
- 15 napos időjárás
- Hevesi Sándor Színház
- Történelmi emlékpark, Zalavár
- Zala Megyei Kórház Egészségügyi Szakkönyvtára
Kapcsolat
Zalatáj Kiadó Ügyfélszolgálat
8900, Zalaegerszeg, Kosztolányi tér 1/B., Pf.: 381
Telefon: 06-92/596-936
Fax: 06-92/596-937
Mobil: 30/378-4465
E-mail: zalataj@zelkanet.hu
„Vérzett és lángolt a hó” (2017.01.13., 13:35)
A szovjet katonák támadása.
1943. január 12-én a Voronyezsi Fronthoz tartozó 40. hadsereg ütegei gyilkos zárótüzet zúdítottak a magyar védelmi állásokra, majd 11 órakor megindult a jelentős páncélos erőkkel támogatott gyalogsági támadás. Ezzel a „hadijelentéssel” vette kezdetét a doni áttörés, a 2. magyar hadsereg katasztrófája.
A koncentrált szovjet támadás az első rohammal mintegy 10 kilométeres rést ütött a gyenge magyar védelmi vonalon, s az eredetileg „tesztelésnek” szánt támadás sikerén felbuzdulva, másnap megindították az általános offenzívát.
A magyar katonák megfelelő páncéltörő fegyverek hiányában jószerivel puskákkal próbálták feltartóztatni a T-34-eseket, s a támogatásukkal rohamozó, szinte korlátlan tartalékokkal rendelkező ellenséges gyalogságot. A tisztességes téli ruházattal sem ellátott, minimális lőszerkészlettel rendelkező honvédek kezdetben hősiesen küzdöttek a farkasordító hidegben, részsikereket is elértek az öldöklésben, de bekövetkezett, aminek törvényszerűen be kellett következnie. A parancsnokoló németek által is magukra hagyatottan küzdő magyar egységeket szétzilálták a szovjetek, a védővonalat több ponton is áttörve, az egyes seregtestek hátába kerültek. A demoralizálódott, irányíthatatlanná vált magyar véderő sorsa megpecsételődött.
Esélyük sem volt a magukra hagyatottan küzdő magyar egységeknek.
Zalaegerszegen is megemlékeztek a doni csatáról. Balaicz Zoltán beszél az 1943-as tragédiáról.
Fotó: Seres Péter
„Vérzett és lángolt a hó” - ahogy egy szemtanú visszaemlékezett a csatahely látványára.
A 200 000 főnyi 2. magyar hadsereg mintegy fele odaveszett a doni katasztrófában. Pontos adatok máig sincsenek arról, hányan estek el a harctéren, mennyien pusztultak el a kemény orosz télben való visszavonulás (menekülés) során, illetve jutottak hadifogságra.
A rendszerváltás előtt még elsiratni sem volt szabad az apákat és fiúkat, akiknek vére pirosra festette a havat az urini és scsucsjei csatamezőn. Most emlékművek őrzik mind Oroszországban, mind idehaza a hősök neveit, akik kitartottak esküjük mellett mindhalálig.
F.L.
A 200 000 főnyi 2. magyar hadsereg mintegy fele odaveszett.