Szentiván felé félúton (2017.01.10., 15:00)

 

Ott állt az őz, az út bal oldalán…

(Rákattintva nagyítható)

 

Talán nem követek el szentségtörést, ha Bródy János nagyszerű dalát, annak szövegét (kissé átfabrikálva) hívom segítségül egy minapi találkozás felidézésére. Pethőhenyéről Zalaszentivánra tartva, félúton találkoztunk. Ott állt az út bal oldalán, s nem mozdult. Percekig tarthatott mindez, szóltam hozzá…
Aztán hirtelen megfordult, s eltűnt az erdőben. Azóta nézem az út bal oldalát…

E.E.

 

Ott állt az őz az út bal oldalán
Egy barna folt hervadt homlokán
A havas úton csak állt várakozón
Szentiván felé félúton

 

A téli fehérség bágyadtan virult
A téli bánat szép szemére hullt
Oly ismerős volt, hogy honnan, nem tudom
Szentiván felé félúton

 

Megszólítottam, bár nehéz volt szívem
Szentiván felé ha eljön, elviszem
Nem válaszolt, csak nézett álmodón
Szentiván felé félúton…