Szegregáció és integráció szentgróti módra (2020.08.24., 8:55)

 

Hosszú levelet kaptam Baracskai Józseftől a Szentgrót és Vidéke havilap és a Zalatáj júliusi számában „Szegregáció és integráció szentgróti módra” címmel megjelent cikkünkkel kapcsolatban. (Az írás honlapunkon is olvasható volt, zalatajkiado.hu, 2020.07.07.)
Zalaszentgrót polgármestere egyébként nem nyilvános közlésre szánta levelét. Ez akkor derült ki, amikor telefonon hívtam. Megállapodtunk abban, hogy egy közeli időpontban találkozunk és interjú keretében válaszol kérdéseinkre, s részletesen kifejti véleményét az üggyel kapcsolatban.
Baracskai József leveléből egy-két mondatot azért szeretnék kiemelni. Arról tájékoztatott ugyanis, hogy a Zalaszentgróti Szociális Kerekasztal részvevői is mélyen elítélték az újságban megjelenteket, az abban foglaltakat az érintettek kirekesztését, közösségellenes társadalmi megítélését fokozó, azokkal szembeni gyűlöletet szító tájékoztatásnak tartják.
Szükségesnek tartottam közzétenni ezt a néhány mondatot. Azért is, mert időközben kiderült, hogy panasszal, bejelentéssel fordultak Zalaszentgrótról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz a cikk miatt.
Természetesen állok a vizsgálat elé. Minden mondatát, szavát védeni tudom. Védeni, mert véleményem szerint az a megoldás, amit választani akarnak Szentgróton, nem vezet eredményre. Évtizedes, évszázados tapasztalatok támasztják ezt alá.
Eddig a száraz tények. Természetesen nekem is van véleményem a Zalaszentgróti Szociális Kerekasztal állásfoglalásával kapcsolatban. Ám ezt már egy másik műfaj segítségével, egy másik cikkben fejtem ki.

E.E.

 

A kirekesztésről és a gyűlöletkeltésről

 

A Zalaszentgróti Szociális Kerekasztal résztvevői is mélyen elitélték a Szentgrót és Vidéke lapban is megjelenteket, az abban foglaltakat, az érintettek kirekesztést, közösségellenes társadalmi megítélését fokozó, azokkal szembeni gyűlöletet szító tájékoztatásnak tartják.
A kerekasztal résztvevői nyilván ismerik Sinkó Péter: Hogyan nem találkoztam Bartók Bélával című, 1981-ben írt humoreszkjét, amit a nagyszerű színész, Agárdi Gábor adott elő.
Ennek parafrázisával szeretnék nekik üzenni a kirekesztéssel, gyűlöletet szítással kapcsolatban ezzel a hosszú címmel: Hogyan nem találkoztak a Zalaszentgróti Szociális Kerekasztal résztvevői a kirekesztéssel és a gyűlöletkeltéssel? (Csak a közelmúlt történéseire koncentrálok.)
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP parlamenti képviselője az ATV riporterének azon kérdésére, hogy miért nagy a támogatottsága a Fidesznek, azt mondta, hogy sok a patkány Magyarországon. A kerekasztal résztvevői ekkor első alkalommal nem találkoztak a kirekesztéssel és a gyűlöletkeltéssel, pedig Zalaszentgróton is sok Fidesz-szavazó, adófizető polgár van.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció budapesti kerületi polgármestere szerint rémisztő képződmények a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak és nők. Zalaszentgróton több száz ilyen ember lakik. A kerekasztal résztvevői másodszor sem találkoztak a kirekesztéssel és a gyűlöletkeltéssel.
László Imre, a Demokratikus Koalíció budapesti kerületi polgármestere Adolf Hitlert dicsérte. A kerekasztal résztvevői harmadszor sem találkoztak kirekesztéssel és a gyűlöletkeltéssel. Annak ellenére, hogy számos zalaszentgróti, haláltáborba elhurcolt és ott elpusztított polgár hozzátartozója nevében is tiltakozni lehetett volna.
Negyedszer akkor nem találkoztak a kerekasztal résztvevői az aljassággal, amikor az ellenzék kamuvideókkal próbálkozott meggyalázni a koronavírus-járvány elleni küzdelem valódi főszereplőit. Egy szavuk sem volt.
Most viszont van. Ám van egy rossz hírem számukra. A Zalatáj volt az egyetlen például, amely egy nemesapáti dolgos cigányember érdekét képviselte egy undorító ügyben, amiben az úgynevezett „fehér emberek” akarták kijátszani. A segítségül hívott Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), stb. vagy pénzért vállalt volna jogi képviseletet, vagy elzárkóztak az ügytől, vagy nem is válaszoltak. Számos cigány ismerős, mondhatni barát kért közös fotóra egy nagyon örvendetes esemény kapcsán. Bizonyára azért, mert kirekesztőnek, vagy gyűlöletkeltőnek tartanak.
Nevezzük mindig nevén a dolgokat! A cikket akkor is megírtam volna, ha a kitelepíteni kívánt emberek kék szemű, szőke hajú vikingek.
Nem a bőrszín, a származás, a vallás számít, hanem az, hogy ki milyen ember. Ez a fontos. Hiába fordultak panasszal a cikk miatt a hatósághoz. Az igazság előbb utóbb kiderül.
Az pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy véleményem szerint (és sokan vélekednek így) ezt a szegregációs-integrációs ügyet nem tudják profi módon kezelni Zalaszentgróton. Vagy nem lehet erről szabadon véleményt nyilvánítani?
Visszatérve a kirekesztésre! Emlékeznek még arra tisztelt kerekasztal résztvevők, hogy 2010 májusában hogyan voksolt a Parlamentben Zalaszentgrót jelenlegi polgármestere a kettős állampolgárságra? Akkor még MSZP-s képviselőként nem szavazta meg, hanem tartózkodott. Ez nem kirekesztő magatartás nemzettársainkkal szemben?
Van még észrevételük, esetleg kérdésük? Szívesen válaszolok. A józan ész keretei között.

Ekler Elemér