Soros György Európa-víziója (2016.07.06., 8:35)

 

Soros György szerint hitelt kellene felvennie az Európai Uniónak a bevándorlás-ügy kezeléséhez. Ő maga bizonyára hitelezne is - jó kamattal.

 

Kevés olyan aktív szépkorú szereplője van a nemzetközi politikai életnek, mint a magyar gyökerű Soros György. A szülő magyar hazát 1947-ben elhagyó milliárdos egy kis londoni befektetési bankban tanult bele a mindenféle árfolyamok (részvények, kötvények, nemesfémek, devizák stb) mozgása időben történő kikémlelésébe és haszonszerző kihasználásába. Az ezeken a mozgásokon (mozgatásokon) szerzett hasznok képezik irdatlan pénzvagyona forrásait. Könnyen nagy összegű pénzzé tehető a politikában bennfentes kapcsolatai sem lehetnek akármilyenek, amit jól jelez, hogy időről időre szinte kötelességszerűen teljesít saját forrásai terhére balliberális köröknek politikai haszonszerzést jelentő missziókat jórészt civilszervezeti köntösökbe öltöztetve, de időnként saját személyében is a nagypolitika színpadára lép.
Ezt tette, amikor migránsügyben a tömeges bevándoroltatás kéretlen szószólója és idegenvezetője lett és legutóbb is, amikor megjelent az Európai Parlament szakbizottságai előtt és vázolta a szerinte követendő utat, ami Európát a többszörösen kimélyített válsággödörből kiránthatja. (Szigorúan zárójelben jegyzem meg, hogy érdekelne az ügyrend, ami az ilyen szakbizottsági fellépéseket kívülállók, mint Soros György eseteire szabályozza, mert gondolom többen is szót kérnének, de mégsem kapnak.)
Soros György az általa támogatott és ma a válságot leginkább elmélyítő migránskérdés megoldására olyan választ ad, ami nem más, mint az európai értékek azonnali lebontása és egyben javaslat más értékrend elfogadására. Azt állítja, hogy a bevándoroltatás nem veszély, hanem esély Európa számára, amire áldoznia kell, számításai szerint évente jelenleg 30 milliárd eurót.
Ennek forrásaiként pedig részint a fejletlenebb területek szolidaritási alapon történő felzárkóztatását szolgáló kohéziós alapokat és a európai biztonságos élelmiszerellátást célzó közvetlen mezőgazdasági kifizetések kasszáját találja meg. Két olyan összetartó értéket ér javaslatával találat, ami éppen ahhoz járult hozzá, hogy a 28 tagúra bővült uniót összetartsa. A két kassza 25-30%-os csökkenetése romokba döntené mindkét európai értéket, amiért Soros a migránsokat ajánlja cserébe.
Hazánkra vetítve évente mindez legalább 1-1,5 milliárd euróba kerülne. Soros pontosan felmondta a neki kirótt leckét, továbbmegy annál, hogy csak átszerkesztené Európát migránsügyi szervezetté. További ötletei közé az is bekerült, hogy javasolja az uniónak az önálló jogon történő adókivetést. Európai szintű üzemanyag adóra gondolt indításként.

 

Soros György egyik legnagyobb támogatója Hillary Clinton kampányának.

 

Szeretve tisztelt Soros György! Ahol adót lehet kivetni, ott már megjelenik az államiság, ezt nem szabad elfelejteni, de ezt ön nyilván pontosan tudja! Szóval előre az Európai Egyesült Államok irányába? Hát igen, hiszen, akinek vannak saját jól kalkulálható adóbevételei, mint az üzemanyagokra kivetett adók, azoknak hitelt is könnyen adnak, talán éppen azok a körök, akik önt pénzt érő piaci tippekkel ellátják.
Azt sem lehet mondani, hogy Soros György éppen a levegőbe beszélne és ne érezne talajt a lába alatt. Az Európai Unió azzal, hogy az eurót közös pénznemként bevezette, soha nem látott kísérletbe fogott, hogy felülről szervezzen szuper államot. Történelmi tapasztalat csak arra van, hogy alulról szerveződve szerves folyamatként jön létre állam, ami adóztat és egyben saját pénz is üzemeltet. A permanens válságba került euró azonban olyan pénznem, aminek pénzforgalmi szabályozásához Európának van a legkevesebb köze. Sokkal több köze van ehhez az amerikai központi banknak, a Federal Reservnek. Erre a 2008-as pénzügyi válságkapcsán kétségtelen bizonyíték keletkezett. A likviditási válságba került bankok nem tudtak pénzt (eurót) kapni az Európai Központi Banktól, de kisegítette őket dollárral az amerikai központi bank. A kapott dollárokat könnyűszerrel átváltották euróra.
Ki is irányítja akkor az európai euró pénzügyeket? Nem más, mint az amerikai államtól is független, magántulajdonban lévő Federal Reserve Bank. Bizony így szerveződik felülről magánpénzügyi alapon az európai szuperállam, erről és nem másról van szó. Soros víziója erről szól.
Mindezek tükrében közelebb kerülünk a rejtély megoldásához, hogy miként került a csizma az asztalra, az, hogy Soros Györgynek miként adatott meg a lehetőség, hogy mindezt a szakbizottságok előtt kifejthesse. Kizárólag olyan módon, hogy a szuperállam ötletnek bizony vannak a bizottságban, az Európai Parlamentben és egyes tagországok vezetői között is avatott európai úttörői, akik ahelyett, hogy a valós európai vívmányok lebontási kísérletén megbotránkoznának, egyenesen teret adnak olyan nézeteknek, amik éppen ezt célozzák, mint Soros György akarata a szolidaritási közösség lebontását és az európai szuper(magán)állam felépítését, sőt mi több, ezt ha lehet azonnal összekapcsolnák az amerikai gazdasági térrel, hiszen erről szól a nagy titokban és vontatottan haladó tárgyalás a TTIP-ről, a térséget felölelni készülő kereskedelminek és beruházási partnerségnek elkeresztelt tervezet.
Ez valójában nemzetközi nagycégek nem fogyasztóbarát termékeinek európai elterjesztését, az amerikai kevesebb hatósági védelmet nyújtó pénzügyi-szolgáltatási termékpalettája átvételét jelenti és ami még fontosabb, a nagycégek feletti bíráskodás kivonását a kárvallott nemzetek joghatósága alól. Soros György vízióját ismerve az a kérdés, hogy ez a vízió a nyerő, vagy az európai nemzetek szolidaritásán alapuló együttműködés visszaállítása, vagy esetleg a kettő harcából adódó teljes széthullás.
A választók nemtetszése már nyilvánvaló. Kérdés azonban, hogy mindez milyen politikai erőket hoz a felszínre. Minden korábbinál nagyobb szükség van a higgadt mérlegelésre, hogy elkerülhetők legyenek az érzelmi alapú, de eredményüket tekintve nemzetrontó megoldások.

Boros Imre

közgazdász

 

Barack Obama amerikai elnök és Soros György. Előre isznak a medve bőrére? A brit oroszlán már lelépett…