Papp „Tóni” is jubilál (2018.10.31.,10:30)

Ő volt az egerszegi Schnellinger

 

A ZTE csapatkapitányaként (balról) búcsúztatja az aktív játéktól visszavonuló Prokisch Károlyt.

 

Két egykori nagyszerű ZTE-labdarúgót is köszönthettünk nemrég születésnapján: Madár Gábor a 80., Bita József a 75. évfordulóhoz érkezett a napokban.
Egy harmadik, Papp Antal pedig november 3-án ünnepli majd 70. születésnapját.
Zalatárnokon született, 1963-tól 1975-ig volt a ZTE középhátvédje. A magyar Schnellingernek nevezték - nem érdemtelenül.
Kiadónk egy korábban megjelentetett kötetében szereplő interjúval köszöntjük, jó egészséget, sok boldogságot kívánva neki.

E.E.

*  *  *

Az álló sorban balról a negyedik (a fotó rákattintva nagyítható).

 

- Ön volt az egerszegi Schnellinger… A világklasszis német védőhöz hasonlították a játékát. Ki volt a „keresztapa”?
- Nem tudom. Valamelyik csapattársam.
- Tetszett egyébként a játéka?
- Igen. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy hozzá hasonlítottak. Rendkívül tisztán játszott. Büszke vagyok arra, hogy középhátvéd létemre egyszer sem állítottak ki.
- Csábították Pestre. Miért mondott nemet?
- A fővárosiak - ők mondták - Lóránt (az Aranycsapat hátvédje - a szerk.) utódját látták bennem. Már az NB I B-ben megkerestek, aztán a feljutás után egyre sűrűbben kopogtattak. Azt ígérték, hogy rövid időn belül válogatott leszek.
- Az is lett. Igaz, „csak” az utánpótláscsapatba kapott meghívót…
- Ott többször is szerepeltem.
- Ki volt a legkellemetlenebb ellenfele?
- Kettőt említenék: Fazekas és Zámbó nagyszerűen alkalmazta a ritmusváltást. Albertet is ide sorolnám, de ő sérülése után visszafogottabb lett.
- Egy sérülés törte ketté az ön pályafutását is. Azt mondják, hogy ha ez nem következik be, a válogatott kapuja is kinyílt volna, annak ellenére, hogy vidéken játszott.
- Ezt így utólag nagyon nehéz megítélni, hiszen vidékről nagyon nehéz volt bekerülni a keretbe. Mint mondtam, hívtak fővárosi élcsapatok, de bennem olyan erős volt a kötődés Zalához, hogy nem gondoltam komolyan az elmenetelre.
- Egykori csapattársaitól hallottam, hogy utazás közben szívesen forgatta a mesekönyveket…

- Ez így volt. Az kapcsolt ki. De a pályán nem volt mese.

 

A Honvéd Katona SE idei jubileumi találkozóján az ülő sorban balról a második. Egy rövid ideig a katonacsapatnál is szerepelt (a kép rákattintva nagyítható).