November 4: az árulás és bukás napja (2016.11.03., 14:15)

 

Nagy Imre drámai hangú rádiós beszédet mondott november 4-én, hajnalban.

 

„Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van.” Nagy Imre rádiós szavai voltak ezek, 1956. november 4-ének baljós hajnalán. Akkor vasárnap volt. A forradalom győzelmét ünnepelhette volna az ország. A „pesti srácok”-nak a szovjet tankok és a régi rendet megtartani akaró magyar csatlósaik ellen vívott harca, október utolsó napjaira győzedelmeskedett. A Nagy Imre-kormány hitet tett a plurális demokratizmus mellett, azaz határozott a kommunisták hatalomra jutásával megszüntetett, többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia mellett. November 1-jén megtörtént a külpolitikai áttörés is: Nagy Imre semleges állammá nyilvánította Magyarországot, egyben bejelentette az ország Varsói Szerződésből való kilépését is.

 

Szovjet tankok a Margit híd pesti hídfőjénél.

 

November első napjaiban a kormány a belpolitikai helyzet konszolidációjával volt elfoglalva. Intézkedések történtek a közbiztonság megteremtésére, a közlekedés, a közszolgáltatások helyreállítására. Határozat született a harcok miatt szünetelő iskolai oktatás újraindításáról, s munka november 5-i általános felvételéről. Miközben a kabinet lázasan munkálkodott az új demokrácia megteremtésén, a háttérben már mozogtak a sötét erők.
Miközben a kormány tárgyalásokat folytatott az országban állomásozó szovjet csapatok teljes kivonásáról, Záhonynál özönlöttek be a friss csapatok, a demoralizált, megvert szoldateszka erősítésére. November 3-án, a Maléter Péter honvédelmi miniszter által vezetett tárgyaló delegációt a szovjetek Tökölön tőrbe csalták, s elfogták. Ezt követően megindult az általános támadás Budapest ellen. A szovjet orvtámadást egy ellenkormány hivatott legitimizálni, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amelynek élén az a Kádár János állt, aki november 1-jén eltűnt a fővárosból.

 

A Maléter Pál által vezetett delegációt tőrbe csalták.

 

November 4-én a szovjet tankok lánctalpainak csattogása ébresztette a budapestieket. Az ébredező város ismét csatatérré változott. Az elképesztő technikai és emberfölénnyel rendelkező Vörös Hadsereg tankjai ismét kíméletlenül lőtték Budapest belső kerületeit, s hamar megtörték az ellenállást. Nagy Imre hajnali szavai már csak részben voltak igazak. A miniszterelnök több hívével egyetemben a jugoszláv követségre, Mindszenty József hercegprímás az amerikai követségre menekült.
Elszigetelt csoportok még ideig-óráig ellenálltak az iszonytató túlerőnek, de a szabadságharc novembere 4-én lényegében elbukott. Onnantól már a Kádár-rendszer datálódik, melynek vezetője - szószegő módon - véres megtorlással, több mint háromszáz ember halálba küldésével kezdte meg országlását.

F.L.

 

Balról Marosán György, Nyikita Hruscsov, az SZKP első titkára, Kádár János és Münnich Ferenc. Véres megtorlás kezdődött.