Napirend előtt… (2016.09.16., 10:15)

 

Balaicz Zoltán mutatta be az újjávarázsolt dísztermet.

 

Rendhagyó módon kezdődött szeptember 15-én Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése. Balaicz Zoltán fél órára polgármesterből átváltozott idegenvezetővé, s a sajtó képviselőinek bemutatta a közgyűlés felújított dísztermét, amely az ülések mellett már házasságkötéseknek is otthont ad.
A díszterem és a hozzá kapcsolódó termek felújítása 2016. júliusában kezdődött és a héten fejeződött be. Átfogó rekonstrukcióra évtizedek óta nem került sor. A felújítás összköltsége közel 50 millió forintba került.
A jelentősebb tételek: klímaberendezést szereztek be 23,3 millió forint értékben, a terem és a hozzá kapcsolódó főlépcsőház festése, a parketta csiszolása, lakkozása összesen 11 millió Ft volt. Megújultak a kárpitos székek, a függönyök, az asztalok, a radiátorok új burkolatot kaptak. (6.4 millió Ft.) A villanyszerelés, az új falikarok 5 millió forintba kerültek. Több nyílászárót kellett egyedileg gyártatni, ami 500 ezer forintos kiadást jelentett.

 

Balaicz Zoltán és Tompa Gábor adott tájékoztatást a rendezvényről, s a hozzá kapcsolódó jótékonysági akciókról.

 

Bognárné Bengő Hajnalka (balról) szólt az akcióról.

 

A rögtönzött idegenvezetés után a közelmúltban lezajlott egerszegi rendezvények visszhangjáról esett szó. Balaicz Zoltán elmondta, hogy a Zalaegerszegi Vadpörkölt és Borfesztivál - Zalai Teríték rendezvénye keretében a jótékonysági vadétel főző versennyel - 72 csapat főzött - a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat landorhegyi intézményét, a Zalaegerszegi Gyermekotthont támogatták. A sajtótájékoztatón Magyari Attila, a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója elmondta, hogy a támogatást szeretnék minél hatékonyabb módon felhasználni.
A fesztivál keretében a Kéklámpás Ördögök Motoros Egyesület jótékonysági motoros túrát szervezett a Remény Gyermekei Alapítvány Agysérült Gyermekekért számára. A Kéklámpásoktól Inhof András egyesületi alelnök, valamint a szervezésében részt vett Zala Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Háztól Bognárné Bengő Hajnalka szólt az akcióról. Az alapítvány nevében az adományt Borbély Lászlóné köszönte meg.
Mint köztudott, a Zalaegerszegi Vadpörkölt Borfesztivál - Zalai Teríték elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat. Ezzel kapcsolatban a szervező és rendező Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft. ügyvezetője, Tompa Gábor adott tájékoztatást.

 

A Magyar Termék Nagydíj.

 

*  *  *

 

A díszterem ékessége a városnak.

 

Zala vármegye 1765. május 6-i közgyűlése arról hozott határozatot, hogy egy emeletes kvártélyházat kell építeni. Az impozáns méretű, L-alakú egyemeletes kvártélyház Zalaegerszeg harmadik legjelentősebb középülete lett (az 1730-1732 között épült vármegyeháza és az 1747-től 1769-ig felépített plébániatemplom mellett). Mivel Zalában nem állomásozott beszállásolt császári katonaság, az átvonuló alakulatok pedig csak ritkán használták a kvártélyházakat, Zala megye több településén, így például Söjtörön is magánkézbe adták ezeket az épületeket. Az 1770-es évektől polgári célokra kezdték hasznosítani a vármegye tulajdonában maradó egerszegi kvártélyházat is: ide költözött a vármegye tisztségviselőinek egy része, és az épület egyes helyiségeit alkalmanként kézműveseknek vagy kereskedőknek adták bérbe.
Az 1830-as és 1840-es években a főispáni helyettes lakosztályán kívül a megyei főügyész, főszámvevő és a főadószedő szobáit, valamint a főjegyzői hivatal helyiségeit találjuk a kvártélyházban. Az emeleten lévő főispáni lakosztályra - melyben Batthyány Imre gróf főispánsága idején, 1824 és 1848 között gyakran megfordulhatott Deák Ferenc és Csány László is.
Amikor 1872-ben megtörtént a közigazgatás és az igazságszolgáltatás kettéválasztása, a régi vármegyeházát a zalaegerszegi királyi törvényszéknek engedték át - csupán a közgyűlési termet használták még közösen húsz évig -, és a vármegye valamennyi hivatala a kvártélyházba költözött. Ezután, valamikor az 1870-es vagy 1880-as években építették fel az egyemeletes épület hátsó, az udvart nyugatról határoló szárnyát a korábbi szekérszín és istállók helyén. A vármegye hivatalai rövidesen a teljes épületet kinőtték, ezért 1891-ben a kvártélyház melletti, tőle északra fekvő telken egy kétszintes, eklektikus, főleg neoreneszánsz stílusjegyeket viselő „kismegyeházát” emeltek alispáni hivatal és levéltár céljára, a kvártélyház udvarán pedig ekkor építették fel a vármegye új, neoklasszicista stílusú közgyűlési termét, mely a levéltár lépcsőházához csatlakozott.

 

Júliusban kezdődött a felújítás és a napokban fejeződött be.

 

1872-től kezdődően - funkciójából következően - a kvártélyházat nevezték vármegyeháznak vagy megyeházának, egészen a vármegye fennállásáig, 1950-ig. A 20. század első felében itt, a közgyűlési díszteremben, illetve az épület előtti téren zajlottak Zalaegerszeg és Zala megye legfontosabb közéleti eseményei.

Az egykori kvártélyház egyemeletes, egyszerű épületének utolsó jelentős átalakítására 1928-ban került sor. Ekkor Kotsis Iván műegyetemi tanár tervei alapján újabb emelettel bővítették, és egységes, neobarokk külsőt kapott, új, díszes homlokzatára pedig erkélyek kerültek. Rendeztek képzőművészeti vásárokat, illetve kiállításokat. A vármegyeháza nagyterme - a berendezéséhez tartozó képgalériája révén - Zalaegerszeg egyik idegenforgalmi nevezetessége lett. Látható volt itt (1867-től kezdődően) valamennyi zalai főispán portréja, mellettük pedig öt egész alakos, életnagyságú olajfestmény, mely Zala megye történelmi személyiségei közül Zrínyi Miklóst, Festetics György grófot, Deák Ferencet, Csány Lászlót, valamint Szapáry Géza grófot, a kiegyezés utáni első zalai főispánt örökítette meg. (Az utóbbi két képet az idős festőművész, Barabás Miklós festette.)

 

Nem csak a közgyűlésnek, hanem esküvőknek is otthont ad.