Munkájukkal szellemi és lelki értéket közvetítenek
Ünnepségen adták át az idei Zalaegerszegért-díjakat

(2016.12.16., 18:50)

 

A megjelenteket Balaicz Zoltán köszöntötte.

 

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1993-ban döntött arról, hogy minden évben Zalaegerszegért-díjat adományoz. A díjat olyan magánszemélyeknek, szervezeteknek ítélhetik oda, akik a város építésében, fejlesztésében és környezetvédelmében, a város művészeti, kulturális, oktatási és sportéletében, egészségügyi és szociális szolgálatában, a város önkormányzatában vagy közigazgatásában példaértékűt, maradandót alkottak, tevékenységükkel a város jó hírnevét, presztízsét növelték, öregbítették. Az elmúlt 23 évben, az idei díjazottakat is beleszámolva összesen 198 magánszemély, közöttük 7 külföldi, és 33 szervezet vehetett át díjat. A 2016. évi díjak odaítéléséről a közgyűlés november 24-i ülésén döntött. Ebben az évben a képviselő-testület 9 magánszemély és 1 szervezet tevékenységét ismerte el Zalaegerszegért-díjjal, melyek december 16-án ünnepélyes keretek között a város dísztermében adtak át.
- Sokan a karácsonyi készülődésből jöttek el ünnepségünkre. Talán már mögöttünk van az év végi hajtás, amikor mindenki próbálja teljesíteni a legfontosabb feladatokat. Ma hagyományosan összegyűltünk megköszönni azt a sok munkát mellyel a díjazottak településünk életét és jövőjét segítették. Igyekszünk példát állítani fiataljaink elé, hogy szorgalommal, fáradtságos, becsületes munkával lehet szellemi és lelki értéket közvetíteni. Fontos, hogy legyenek előttünk olyan életpályák, amik azt mutatják, hogy a tehetségnek, a szorgalomnak és a becsületnek megvan a maga jussa, ami nem az anyagiakban rejlik. Elengedhetetlen, hogy a felnövekvő nemzedék ne az érték nélküli, az adott napnak élő szabadosság világában nőjön fel, hanem egy olyan közösségben, ahol becsülete van a kitartó munkának. Az idei díjazottak között vannak nem zalaegerszegiek is, akiknek külön is köszönetet mondok. A zalaegerszegi ember nem elégszik meg azzal, hogy úgy él, ahogyan tud, hanem azért dolgozik, hogy úgy élhessen, ahogy szeretne – szólt a megjelentekhez köszöntőjében Balaicz Zoltán polgármester.

 

Piotr Przytoczki, Krosno testvérváros polgármestere is díjat kapott.

 

A város számára jelentős napot Schreiner Jenő és társainak előadása tette ünnepélyessé, a Zalavári testvérek, Lola és Gergő a köztünk élő „angyalokról”, a városért sokat tevő személyekről mondta el gondolatait.
Idén Zalaegerszegért-díjjal gazdagodott Frimmel Gyula grafikusművész, Harmatos László, az andráshidai közösségi szervező, Nagy Ferenc, színházi szervezési osztályvezető, dr. Máhr Károly, onkológus, belgyógyász, osztályvezető főorvos és Piotr Przytoczki, Zalaegerszeg lengyel testvárosa, Krosno polgármestere. Szintén elismerést kapott Sándorné dr. habil. Kriszt Éva, főiskolai tanár, volt rektor, Schreiner Jenő népzenész, a Harangláb Népzenei Együttes vezetője, Vajda László, nyugalmazott középiskolai igazgató, volt önkormányzati képviselő, dr. Zajzon Géza mérnök és a Zalaegerszegi Városi Vegyeskar Egyesület, utóbbi elismerését Kovács Kata karnagy vette át.
Az ünnepség végén a Zalaegerszegi Városi Vegyeskar előadásában szólalt meg Gordon Young, Halleluja c. műve, majd a résztvevők közös koccintással ünnepelték meg a díjazottakat.

Képek és szöveg: Pataki Balázs

***

Díjazottak:
Frimmel Gyula grafikusművész, művésztanár
Zalaegerszegen született 1955-ben. Tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta; 1982-ben vette át diplomáját. 1976 és 77 között kiállítás-rendezőként dolgozott a Magyar Nemzeti Galériában. 1982-ben, a főiskola befejeztével, reklámgrafikai tervezéssel kezdett foglalkozni, ismereteit a Zalai Nyomda számára hasznosította. Mindeközben sokszorosított, és egyedi technikákkal készült munkáival folyamatosan részt vett különböző csoportos, illetve egyéni kiállításokon. 1988-ban szabadfoglalkozású grafikus lett. 1991-ben, az akkor indult művészeti gimnáziumban grafikát és rajzot kezdett tanítani óraadó tanárként, 1993-tól az Ady Endre Művészeti Gimnázium főfoglalkozású tanára, 2002-ben a gimnázium rajzi munkaközösségének vezetője lett. Kiállításait felsorolni is nehéz lenne, munkáit sokszor ismerték el díjjal.
Harmatos László
Harmatos László 1943-ban született Szakonyban. Az elmúlt évtizedekben kisiparosként dolgozott, emellett feleségével meghatározó szerepet töltött be szűkebb hazája, Andráshida közösségi életének formálásában. A rendszerváltás eseményeit nagy örömmel fogadta, részt vett a vasfüggöny lebontásában, a Páneurópai Pikniken Sopronkőhidán, Nagy Imre és társai újratemetésén. 1989 karácsonyán pénzadományt gyűjtött a román forradalom miatt szenvedő erdélyi magyaroknak, társaival élelmiszert, vérplazmát, gyógyszert szállított Kolozsvárra és Marosvásárhelyre. Harmatos László és felesége kezdeményezésére 1996-ban Zalaegerszegen elsőként állítottak emléket Szent Istvánnak az andráshidai településrészen. A településrész lakóinak példaértékű közösségi összefogása, elhivatott és áldozatos tenni akarása a házaspár munkájának is köszönhető. Harmatos Lászlót 2013-ban Esztergomban, a Szent Anna templomban a magyar nemzetért tett kiemelkedő szolgálataiért a „Vitézi Rend” tagjává avatták. 1993 óta tevékenykedik a Zala Megyei ’56-os Hagyományőrző Egyesületben, a Zala Megyei Nemzeti Szövetségben és a Magyar Királyi Csendőrség Országos Egyesületében. Zalaegerszeg közéletében betöltött, a polgári civil társadalom összetartozásának erősítése érdekében végzett önzetlen munkája példaértékű.

 

Sándorné dr. habil. Kriszt Éva sokat tett a város felsőoktatásáért.

 

Nagy Ferenc, a Hevesi Sándor Színház szervezési osztályának vezetője
Nagy Ferenc - vagy, ahogy mindenki ismeri, Franci - a Hevesi Sándor Színház szervezési osztályának vezetője. Zalaegerszegi lakos. Az általa gyakorta hangoztatott gondolat, miszerint „első a színház”, meghatározza a munkáját, mindennapjait. Nélkülözhetetlen láncszem a színházi gépezetben. Alapításától, vagyis 1982-től munkahelye a Hevesi Sándor Színház. Pályáját kellékesként kezdte az együttesnél, majd lépésről lépésre haladt a ranglétrán: előbb a kelléktár vezetője lett, később kipróbálhatta magát szervezőként, s mivel tehetségesnek bizonyult, 1994-től már irányítója a szervezési osztály munkájának. Elévülhetetlen érdemei vannak a telt házas előadások létrehozásában. Közvetlen és barátságos modorával újra és újra sikerül megnyernie a teátrum számára város- és megyeszerte a meglevő és leendő közönséget. Munkáját igazolja a folyamatos telt ház és a tízezer eladott bérlet.
Dr. Máhr Károly belgyógyász, a Zala Megyei Kórház onkológiai osztályának osztályvezető főorvosa
Dr. Máhr Károly 1967-ben született Szombathelyen. Pályáját a Zala Megyei Kórház belgyógyászati osztályán kezdte, 1998-ban belgyógyászati szakvizsgát tett. Az itt eltöltött idő alatt sokat tanult és értékes szakmai tapasztalatra tett szert. 2001-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen klinikai onkológiai szakvizsgát tett. Először a zalaegerszegi kórház onkológiai osztályán, majd Szombathelyen, az onkoradiológián dolgozott. 2003-ban adjunktusi, 2012-ben főorvosi kinevezést kapott. 2013-tól a Zala Megyei Kórházban osztályvezetői feladatokat lát el. Kiváló szakmai tudását számos kiadvány, publikáció, onkológiai és belgyógyászati előadások sora bizonyítja. Belgyógyászatban megszerzett ismereteit jól alkalmazza az onkológiai betegek ellátásában. A legújabb kutatási eredmények, az egyre gyarapodó gyógyszeres, biológiai terápiás lehetőségek ma már megannyi daganatos betegnek jelentenek gyógyulást. Dr. Máhr Károly hitvallása, hogy a sikeres kezeléshez hozzátartozik a beteg és az orvos közötti bizalmi kapcsolat, a megfelelő tájékoztatás, a beteg tisztelete, bátorítása, mint ahogy az orvos szakmai alázata is. Onkológusként, belgyógyászként, hívő emberként igyekszik megtenni mindent a betegek gyógyulásáért, a kevésbé reményteli helyzetekben életminőségük javításáért.
Piotr Przytoczki, Krosno testvérváros polgármestere
1957. augusztus 15-én született Krosnoban. Végzettsége szerint gépészmérnök, a Krakkói Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1982-ben. 2002-ben választották Krosno polgármesterévé, azóta háromszor újraválasztották, utoljára 2014-ben. Számos szakmai elismerést és díjat tudhat magáénak, így a Newsweek Lengyelország hetilap 2008-as elismerését is, amelyen Lengyelország legjobb elnöke címet nyerte el, illetve 2007-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. Zalaegerszeg és Krosno között 2000-ben köttetett meg a hivatalos testvérvárosi szerződés, amelyet lengyel részről elődje, Roman Zimka látott el kézjegyével. Piotr Przytoczki már a kezdeti időszakban aktívan részt vállalt a városok közti együttműködés kialakításában, hiszen a krosnoi kereskedelmi és iparkamara elnökeként cégek egymás vásárain való részvételét szervezte. Polgármesterré választását követően még abban az évben eljött és azóta is rendszeresen utazik városunkba, számos szakterület kapcsolatfelvételét kezdeményezte. Több, Zalaegerszegen megfigyelt programot, újítást később Krosnoban is megvalósított (pl. a Fecskeházak, az elkerülő utak, belváros kialakítása).
Sándorné dr. habil.Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Budapesti Gazdasági Egyetem volt rektora
Sándorné dr. habil. Kriszt Éva a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanár szakán szerzett oklevelet. Tanári oktató munkáját követően 1985-ben lett a BGE jogelőd intézményében, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán volt oktató, ahol 1988-tól előbb tanszék-, majd intézetvezetői megbízást kapott. 1995-től a Távoktatási Központ igazgatói posztját töltötte be. A PSZK Zalaegerszegi Intézetében a felnőttképzés a 2000-es évek közepén teljesedett ki, akkor, amikor Sándorné dr. Kriszt Éva volt a Budapesti Gazdasági Főiskola felnőttképzési rektorhelyettese. 2007-től két cikluson keresztül volt az intézmény rektora. E minőségében több alkalommal is a Magyar Rektori Konferencia társelnöke volt, majd 2010-ben annak elnöki posztját is betöltötte. Sokat tett azért, hogy a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetéből 2011 januárjában önálló kar legyen Zalaegerszegen, a Budapesti Gazdasági Egyetem negyedik kara, vidékiként azonban az egyetlen. 2012-ben a GKZ saját jogon szerezte meg az MA szintű diplomával történő kibocsátás jogát, így 2012 óta pénzügy szakon mesterképzés is folyik a karon. Új szakirányú továbbképzési szakok képzési hely bejegyzése is fűződik a karalapító rektor nevéhez.
Schreiner Jenő népzenész, a Harangláb Népzenei Együttes vezetője
Schreiner Jenő a zalai táj jellegzetes építményéről elnevezett Harangláb Népzenei Együttes meghatározó alakja. A katonaságot követően Budapestre került, ahol az Interfolk zenekarban bizonyított hegedűsként a country műfajában. 1980-ban a zalaegerszegi KISZÖV néptáncegyüttes prímása lett. 1981 és 1985 között tagja volt a zalaegerszegi szimfonikus zenekarnak is, valamint zenélt a Lőrincz Kálmán vezette Lorenzo utódzenekarban. 1985-től a Zalai Táncegyüttes zenekarának a vezetője, és alapítója, amely felvette a Harangláb nevet, s azóta is ezen a néven muzsikál, leginkább magyar népzenét. Az akkori alapító tagok közül ma már csak Schreiner Jenő vesz részt az együttes tevékenységében. Bár időközben a tagok cserélődtek, mindig újabb kiváló zenészek csatlakoztak a zenekarhoz, jelenleg Kovács Péter és Varga Zoltán az állandó zenésztársak. A Schreiner Jenő vezette kis csapat Európa valamennyi országát bejárta, de felléptek Afrikában, Amerikában és Ázsiában is. Színes repertoárjukba számos városi eseményen, kulturális rendezvényen belehallgathattak az érdeklődők, de Zalaegerszeg testvérvárosaiban is mindig szívesen látott vendégek. Krosnoban, Marosvásárhelyen, Kuselben is sikeresek népzenei előadásaik.
Vajda László nyugalmazott középiskolai igazgató, volt önkormányzati képviselő
Vajda László nyugalmazott középiskolai igazgató, a Zala Megyei Önkormányzat művelődési, oktatási és sport osztályának nyugalmazott osztályvezetője, a Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Club alapító tagja, volt elnöke, 1994-1998 között önkormányzati képviselő. 1968 szeptemberétől ötödéves egyetemi hallgatóként - Zala megyei ösztöndíjasként - a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnáziumban kezdett tanítani. 1969-ben tanári diplomája kézhez vétele után is itt tanított, 1973 és 1975 között igazgatóhelyettese lett az intézménynek. 1975 szeptemberétől a Zala Megyei Tanács VB Művelődési Osztály főelőadója lett, 1978-tól 1985-ig pedig csoportvezető. 1985-től a Ganz Ábrahám Szakközépiskola igazgatójává választották, mely tisztséget 1996. február 15-ig töltötte be. Itt az iskola vezetése mellett újból taníthatott. 1994 májusától 1994. december 15-ig a város művelődési és közoktatási osztályának osztályvezetői feladatait is ellátta, 1996. február 16-tól újból a Zala Megyei Önkormányzat művelődés, oktatási és sport osztályának munkatársa lett osztályvezetői minőségben. E tisztséget nyugdíjazásáig viselte. Sokoldalú érdeklődéséhez tartozott a helytörténeti kutatás is, ezt számtalan publikáció is jelzi. A sport kezdettől fogva hozzátartozott az életéhez, több évtizedes sportvezetői és sportszervezői tevékenységéért a Magyar Tájékozódási Futó Szövetségtől Ripszám Henrik Emlékérmet kapott 2010-ben.

 

Csoportképen az idei 10 díjazott és Balaicz Zoltán.

 

Dr. Zajzon Géza mérnök
Dr. Zajzon Géza 1938. január 22-én született Szegeden. 1961-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, 1970-ben a Vasbetonépítési Szakmérnöki Egyetemen szerzett diplomát, utóbbi intézményhez fűződik a doktori címe is.
Zalaegerszeg város kedvezőtlen vasúti pozíciója közismert volt, amely már a múlt évszázadtól kezdve hosszú időn át tartó hibás döntések következménye. A Rédics-Lendva, a Bajánsenye-Zalalövő és a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy pályaszakasz megszüntetése végképp megpecsételte a térség vasúti helyzetét. Az 1990-es évek elején soha vissza nem térő kitörési pontot az európai érdekű és finanszírozású V. számú vasúti közlekedési folyosó (akár Madrid-Moszkva között) részeként a magyar-szlovén kapcsolat Zalaegerszeg felé történő megvalósítása jelenthetett. Ez eredményezhette Zalaegerszeg város fővonali pozícióját és az országos és nemzetközi vasúti hálózatba való bekapcsolását. A megvalósíthatósági tanulmány készítését a Sir Alexander GIBB & Partners UK. cég nyerte el, bevonva a magyar MÁV Tervező Intézetet és a szlovén Zeleznice Project Intézetet. A döntés tárgya volt, melyik irányban épüljön ki a szlovén - magyar vasúti összeköttetés Zalalövőtől terjedő szakasza: Körmend - Szombathely vagy Zalaegerszeg felé. Dr. Zajzon Géza a Sir Alexander GIBB & Partners cég magyarországi leányvállalatának, a GIBB Tanácsadási Kft-nek az igazgatója volt, aki személyesen is méltánytalannak tartotta Zalaegerszeg vasúti elszigeteltségét. Szombathely részéről a Körmend- Szombathely variánst tartották kívánatosnak. Ezt kellett ellensúlyozni a döntés meghozatalához. A vasúti elszigeteltség feloldására, a kedvező térségfejlesztési hatásra és nem utolsó sorban az olcsóbb megvalósításra világított rá a tanulmányt készítő angliai vezető tervezőknél, akik felfigyeltek a nyomatékos érvelésére és ennek is tulajdoníthatóan hozták meg városunk számára kedvező döntésüket.
Zalaegerszegi Városi Vegyeskar Egyesület
Zalaegerszegen 1957 szeptemberében a pedagógusok szervezésével alakult meg a „Pedagógusok Művészegyüttese”.  A Művészegyüttesbe beletartozott a kórus, a tánckar és a szimfonikus zenekar is. 1960-ban a művészeti együttesek külön váltak, a kórus Pedagógus kórus néven önállósodott. A Magyar Rádióban először 1966-ban volt felvétele a kórusnak, első koncert-útra pedig 1965-ben utaztak Jugoszláviába. Évente több önálló hangversenyt adnak, hagyomány a kórus életében a karácsonyi és évadzáró koncert. Rendszeres résztvevői kórustalálkozóknak, egyre gyakrabban kérik fel a kórust jótékonysági koncerteken, különféle rendezvényeken való közreműködésre és rendszeresen megszólalnak Zalaegerszeg ünnepi műsorain is. A Zalaegerszegi Vegyeskar a ’60-as évektől rendszeresen szerepel külföldön. 1993-ban jelent meg az első CD-jük és hangkazettájuk, 2000-ben a második CD-jük, és 2007‑ben, az 50. jubileumra egy dupla DVD-t készítettek.  2007-ben - hagyományteremtő céllal - megrendezték az I. Nyugat-Dunántúli Kórusfesztivált, melyre Dunántúl különböző városainak amatőr vegyeskarait hívták meg. A Vegyeskar szívesen ad elő nagy oratórikus műveket is. Az együttes művészeti vezetői Pungor Antal, Dömötör Ilona, Farkasné Perlaki Edit, Hajdu Sándor voltak, 2003 őszétől a kórus művészeti munkáját Kovács Kata irányítja. A kórus 1989-ben Hangversenykórus, 1998-ban Hangversenykórus cum laude és 2006-ban pedig újra Hangversenykórus minősítést kapott. A kórus 2017-ben ismét jubileumi koncertet szervez a régi kórustagokkal és karnagyokkal közösen, hogy a zeneszerető zalaegerszegiekkel egy emlékezetes est alkalmával együtt ünnepelhessék a 60. évfordulót.

 

Zárásként a Zalaegerszegi Vegyeskar előadását hallgatták a megjelentek.