Laktanyaszemle… (2018.04.05., 11:50)

- avagy migránsokra várva?

 

Soós Endréné: - Az emberek még a felvetés ellen is tiltakoznak.

 

Az Európai Bizottság még a nyár beköszönte előtt 10 ezer migráns akar Magyarországra küldeni. Amennyiben április nyolcadikán netán kormányváltásra kerülne sor, ennek valószínűleg nem is lenne akadálya, hiszen az ellenzéki politikusok közül többen támogatják ezt a tervet. Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje - több baloldali politikustársával együtt - azt javasolta, hogy az üresen álló laktanyákba kellene a migránsokat költöztetni. Aztán szóba kerültek az üresen álló önkormányzati és a magántulajdonban lévő ingatlanok is.
Karácsony Gergelyék közben rájöttek, hogy korábban hangoztatott álláspontjuk nem fial voksokat a közelgő választáson. Ha az emberek úgy érzik magukat biztonságban, hát maradjon a migrációt megakadályozó kerítés - mondják a szavazatszerzés reményében.
A Vona Gábor vezette Jobbik kaméleonpolitikája sem különb. Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő, a párt szóvivője minap azt találta mondani, hogy ők nem azok most, mint akiknek mutatták magukat korábban. Próbáljon valaki ezek után tisztán látni velük kapcsolatban. S persze hinni nekik, hiszen korábbi tagságuk nagy része is árulóknak tartja Vonáékat.

 

A volt határőr laktanya új tulajdonosra vár.

 

Maradjunk egyelőre az üresen álló laktanyáknál, hiszen ebből kettő is található térségünkben. Vajon milyen állapotban vannak, milyen sors vár rájuk? Első utunk Rédicsre vezetett, ahol Soós Endrénét, a falu polgármesterét kérdeztük az egykori határőr laktanyáról.
- Mintegy száz határőrt fogadott be egykor a laktanya, amely a fegyveres testület megszűnése után az Állami Vagyonkezelő tulajdonába került - mondja a település vezetője. - Sajnos azóta sem sikerült értékesíteni, nagyon rossz állapotban van, a nyári viharok alaposan megrongálták a tetőszerkezetét. Azt reméltük, hogy előbb-utóbb lesz gazdája, talán egy vállalkozás lát majd benne fantáziát. Sajnos nem így történt, évek óta itt áll üresen.
- Nem mondok újdonságot, hiszen szinte naponta találkozhatunk azzal a hírrel, hogy egyes politikusok szerint az üresen álló laktanyákba kellene majd a migránsokat beköltöztetni...
- Azt tudni kell, hogy Rédics egy nyugodt falu, bűncselekmények nincsenek, még lopások sem történnek. Az emberek még a felvetés ellen is tiltakoznak, nem szeretnének migránsokkal együtt élni.

 

A lenti állomás… 2015 végén hosszú szerelvényt állítottak ide be…


- Felvetődik a kérdés, hogy betelepítés esetén ki finanszírozná a migránsok ellátását, ami hatalmas összeg…
- Ezt Rédics nem tudná vállalni, de nem is szeretnénk, hogy ez a szándék akár elképzelés szintjén is beszédtéma lenne. Köztudott, hogy egy migráns ellátása évi 9 millió forintot jelentene. Ez egyszerűen vállalhatatlan összeg Magyarországon. Rédics képviselő-testülete csatlakozott az országos felhíváshoz és határozatban nyilvánította ki, hogy nem fogad be migránsokat. Nekünk mindennél fontosabb az itt élő emberek biztonsága és nyugalma - szögezte le Soós Endréné.
Utunk következő állomása Lenti. A város 2015 vége felé már szembesült a migránsveszéllyel, amikor néhány kilométerre csapatosul vonultak az illegális bevándorlók Szlovénián keresztül Ausztria felé. A katonák Rédicsnél szögesdrót kerítést telepítettek, a lenti vasútállomásra hosszú és üres szerelvényt állítottak be. A város önkormányzata felhívást adott ki, amelyben a következőkről tájékoztatta a lakosságot:  „Nem szeretnénk, ha migránsok elhelyezése céljából fel kellene mérni a zajdai és a rédicsi laktanya befogadóképességét, ahol akár több ezer ember éveken át tartó elszállásolása is megoldható lenne. Nem szeretnénk felmérni az üresen álló magáningatlanokat és a Lentiben jelenleg szociális célokra rendelkezésre álló bérlakásokat sem. Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 2016. január 27-én hozott határozatával elutasította a kötelező betelepítési kvótát, amely növeli a bűnözés kockázatát és a terrorveszélyt, veszélyezteti Magyarország kultúráját és mindennapi biztonságunkat, vállalhatatlan terheket jelentenem a szociális, egészségügyi és oktatási rendszerre.”

 

Horváth László: - Mi szeretnénk eldönteni, hogy kikkel élünk együtt.


Lenti és a térség lakossága a felhívást követően elsöprő többséggel voksolt a kötelező betelepítés ellen a népszavazáson. Másfél évvel a közlemény megjelenése után az egykori zajdai laktanyában beszélgettünk Horváth Lászlóval, Lenti polgármesterével. Fénykorában közel 4000 katona állomásozott itt, gyakorlatilag egy önálló kisváros volt egykor Zajda. Most a kihalt körletek között haladunk, miközben a polgármester arról tájékoztat, hogy 2015-ben olyan híresztelések kaptak lábra, hogy a zajdai laktanyát is igénybe vehetik a menekültek ideiglenes elszállásolására. A létesítmény önkormányzati tulajdon, a képviselő-testület álláspontja pedig ismert volt. Lenti nem ebbe az irányba kívánt haladni.
- Úgy látom, hogy több épület is alkalmas lenne elszállásolásra...
- Természetesen csak megfelelő felújítás után, ami jelentős anyagi befektetéssel járna. 2015-ben, amikor megindult a menekültáradat, valós volt a migránsveszély. Szerencsére nem kellett sem a lenti állomáson lévő szerelvényt igénybe venni, sem épületeket biztosítani, mert az illegális bevándorlók útja másfelé, Ausztria irányába vezetett. Voltam akkoriban a szlovén-osztrák határon, s láttam azt a hatalmas sátortábort, ahol a migránsok éltek. Nem szerettem volna ezzel Lentiben és környékén szembesülni.

 

Egykor négyezren is szolgáltak a laktanyában.


- Most viszont ismét fenyeget a veszély a kötelező betelepítési kvóta miatt...
- Hangsúlyozom, hogy Lenti nyitott város. Mindenkit befogad, aki rendelkezik megfelelő dokumentumokkal, együttműködik velünk, dolgozni akar, s elfogadja törvényeinket, kultúránkat. Sok nációból érkeztek városunkba, s még egyszer sem fordultak hozzánk szociális segélyért. Munkából élnek. Olyanokat, akik csak azért jönnének Magyarországra - akár a kötelező kvótarendszer miatt is -, hogy adóforintjainkból - így a Lenti és a környező településeken lakókéiból is - 9 millió forintot költsünk rájuk, nem akarunk. Kihasználnák a szociális és egészségügyi ellátórendszerünket, s ezt nem fogadjuk el. Városunk lakói nem idegengyűlölők, hiszen mint említettem nagyon sok nemzet képviselője él nálunk, s az idegenforgalom révén is sok országból érkeznek hozzánk.  Arról viszont mi szeretnénk dönteni, hogy kikkel élünk együtt - mondta Lenti polgármestere.

 

Az egykori tiszti lakások.


Laktanyák után essen szó az üres önkormányzati épületekről és magánlakásokról. Dr. Tószegi Sándor véleményét kértük, aki Nován él és Lentiben dolgozik.
- A hírek iránt érdeklődő ember vagyok, így hozzám is eljutott Karácsony Gergelyék terve. Logikus, hogy először olyan nagyobb befogadóképességű helyekre gondolnak, mint a laktanyák, majd következnének az önkormányzati és magáningatlanok. Nagyon remélem, hogy erre sem Nován, sem Lentiben, egyáltalán Magyarországon nem kerül sor.
- Vannak a környezetében ezzel kapcsolatban félelmek?
- Nem tapasztaltam egyelőre, de ennek talán az is oka lehet, hogy a magyar kormány határozottan nemet mondott a kötelező betelepítésre. Ám az sincs kizárva, hogy az emberek többsége igyekszik elbagatellizálni a problémát, s csak akkor döbben rá, hogy baj van, amikor már a kellős közepébe került - vélekedett dr. Tószegi Sándor.

 

Dr. Tószegi Sándor: - Az emberek csak akkor döbbenek rá, hogy baj van, amikor már a kellős közepébe kerültek.

 

* * *

Nem lehet vita arról, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás ellen az elmúlt években egyedül az Orbán Viktor vezette magyar kormány és a Fidesz-KDNP pártszövetség állt ki következetesen. Nem csak szavakban, hanem tettekben is. Ennek köszönhető, hogy egy friss felmérés szerint Magyarország ma a világ 15. legbiztonságosabb országa.
Az elmúlt napok nyugat-európai történései ismételten azt erősítik meg bennünk, hogy az ellenőrizetlen, korlátok nélküli bevándorlás következményei tragikusak. Nyugat-Európa vezetői lassan, de biztosan saját nemzeteik sírásói lesznek. Vannak, ahol már ébredeznek. Ez némi reményt ad.
A közép-kelet-európai országok hányattatott, gyakran tragikus sorsának talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy még nem veszett ki az emberekből a túlélési ösztön. Hogy még gondolnak gyermekeikre, unokáikra, dédunokáikra, azok jövőjére. Ez a remény arra, hogy túlélik ezt a válságot is, ellentétben az intenzív osztályon fekvő civilizált nyugattal. Így lesz majd ez a lesajnált régió Magyarországgal együtt az európai identitás és kultúra, a kereszténység védőbástyája.
Igen, a kereszténységé is. Mert jól tudjuk: Karácsony nálunk december végén van. Nem áprilisban. Főleg nem április nyolcadikán!

Ekler Elemér