Kettőskereszt szentelés és államalapítási ünnepség Egerszegen

Dr. Kövér László a nemzetállamok elveszejtésének veszélyére figyelmeztetett

(2017.08.21., 12:25)

 

Zalaegerszeg polgárai nagy számban gyűltek össze államalapításunk ünnepére.

 

A megyeszékhely csácsbozsoki városkapujánál, államalapító szent királyunk szobránál került sor az államalapításunk megünneplésére, amelyet dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is megtisztelt jelenlétével. Az ünnepség arra is alkalmat adott, hogy dr. Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke a 76-os főút  kereszteződésében felállított kettőskeresztet - amely a magyar címer egyik fontos eleme - felszentelje. A kettőskereszt - mint H. Horváth Gyula konferanszában elhangzott - Ezekiel próféta óta védelmező jel (…) így mostantól a apostoli Magyarország kettőskeresztjének oltalmában áll Zalaegerszeg városa.
A jeles eseményen a város nagy számban megjelent polgáraival Balaicz Zoltán polgármester, Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Zala megye volt kormánymegbízottja is együtt ünnepelt.

*

A közös ünneplésre Lukács Sándor, a Vígszínház művésze a Mese a három fáról című előadásával hangolta az egybegyűlteket.
Ezt követően dr. Székely János megyéspüspök tartott beszédet. A hit fontosságáról szólva a kínai császár legendáját idézte, akitől megkérdezték, mi kell hozzá, hogy valaki megnyerjen egy háborút. A válasz: pénz, élelem és a nép hite. S ha a háromból kettőről le kellene mondania, az első kettőt gondolkodás nélkül odaadná… Mert ha elvész a nép hite, akkor elvész a háború, elvész az ország. A kettőskeresztről - amelyre felépült Szent István országa - mint az ezer év óta Magyarországot megtartó hit jelképéről szólt, amelyre ma is felépülhet az élet, amelyre alapozható e város jövője is.

 

A kettőskeresztet dr. Székely János megyéspüspök szentelte fel.

 

A püspök szólt a magyar lakosság fogyásának döbbenetes jelenségéről is, s ezt továbbgondolva hangsúlyozta, hogy a gyermekvállalás nem pénz kérdése. Egy Nyugatról importált divatszót használva feltette a kérdést: Mi lenne, ha afféle „family main stream” jegyében minden törvényt, rendeletet e szempont szolgálatába állítanánk; hogy mennyiben segíti a családokat, mennyiben bátorít a gyermekvállalásra. Ennek a keresztnek a felállítása ezt az értékrendet jelképezi - jelentette ki, majd az újkori keresztényüldözés jelentőségéről szólt, mielőtt felszentelte a körforgalom közepén álló keresztet.
- Ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is, mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen. Szent István királyunk intelmeiben nem csak a fiának, Szent Imre hercegnek, hanem minden idők magyarjainak fogalmazta meg ezekkel a szavakkal, miként lehet az eszményből valóságot teremteni. Legnagyobb királyunk ugyanis a közösségi szabadság legmagasabb eszményéből, az önrendelkező államból teremtett olyan valóságot, amelyben minden magyar megélhette, valóra válthatta a lelki szabadság legmagasabb eszményét, a keresztény hitet - e szavakkal nyitotta ünnepi beszédét dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke.
Hóman Bálint történészt idézve kijelentette: „Szent István nem egy irányzat, vagy eszme, vagy törekvés, nem egy erény vagy cselekmény megtestesítőjeként, hanem az egyetemes magyar gondolatnak és a korszerű haladás eszméjének legnagyobb megszemélyesítőjeként került a magyar nemzet sok évszázados tiszteletének középpontjába!"
- Szent István királyunk öröksége bevésődött a magyarság ösztöneibe, tudatába és lelkébe. Ez az örökség mindig egyesíti a földrajzi térben és a történelmi időben a magyarok szükségszerűen elkülönült nemzedékeit Vereckétől az Al-Dunáig, az Őrvidéktől Csángóföldig - hangsúlyozta Kövér László, majd szólt a sorstragédiákat túlélő magyarságról.
- A tatárjárást túlélők, a Mohács utáni alávetettséget átvészelő magyarok, a kurucok, a '48-as honvédők, az első világháború lövészárkaiba vezényelt katonák, a Trianonban megcsonkított, halálra ítélten is megmaradó és újjászülető ország magyarjai, az '56-ban az istentelen és embertelen túlerővel szembeszálló, az összeomlott kommunizmus romjai alól kimenekülő, majd a rendszerváltás utáni útkeresést elsöprő akarattal lezáró magyarok … s mi mindannyian államalapító királyunk örökségéből merítettünk vigaszt, példát, erőt ahhoz, hogy ismét valósággá építsük az eszményeinket!
Az európai államfejlődésben egyedi módon Szent István magyar államának alapját nem pusztán a hűbéri magánkötelékek, hanem az egyént az összességhez fűző spirituális kötelékek képezték. Ezt az összességfogalmat a modern nemzet és nemzetállam korai előképeként határozta meg a házelnök.
- Az évezredeken átívelő, a magyarságot összekovácsoló erő Szent István és méltó Árpád-házi utódai által megvalósított egyház és államépítésnek az egyediségében rejlik! A régmúlt és a jelenkor magyarjai együtt hittek, együtt hiszünk abban, hogy ez a Szent István-i erő a magyarság megmaradásának és fejlődésének mindenkori feltétele - határozta meg Kövér László. - Mindezt azonban a láthatatlan és látható ellenségeink is tudták és tudják, hogy államalapító királyunk örökségének nemcsak védelmezői vannak, hanem felszámoló-jelöltjei is akadnak mindig. Nem véletlen tehát, hogy a történelem során az önrendelkező magyar állam elleni támadások mindig együtt jártak a magyarság keresztény hite és egyháza elleni támadásokkal.

 

Dr. Kövér László a nemzetállamok elveszejtésének veszélyére figyelmeztetett.

 

Beszédében a házelnök történelmi tényeket idézett: Szent István trónra lépésétől napjainkig eltelt 1017 esztendőben a magyar nemzet mindösszesen 575 esztendőt élhetett az önrendelkező magyar állam keretei között, míg 442 esztendőt idegen fennhatóság alatt vergődve, önrendelkezési jogától megfosztott, alárendelt államként  volt kénytelen megélnie! A függetlenségünk fenntartásáért vagy visszaszerzéséért hozott mérhetetlen áldozatok mellett az idegen érdekeknek kiszolgáltatott, alávetett államiságban szerzett 442 esztendőnyi magyar élettapasztalat 442 nyomós érv amellett, hogy mi, mai magyarok a 21. században is oltalmazzuk Szent István királyunk örökségét: önrendelkező nemzeti államunkat és keresztény hitünket  - hangsúlyozta.
A mai Európában kialakult politikai és eszmei küzdelemről szólva kijelentette, hogy ma az európai nemzetek államfenntartói képességének aláásása folyik, az európai társadalmak szétzilálása és az európai államok felszámolása érdekében.
- A világban vannak erőcsoportok, amelyek elég erősnek érzik magukat arra, hogy alárendeljék a saját érdekeiknek Európát. Azok az erők, amelyek az elmúlt évtizedekben a szabadság jelszavát zászlajukra tűzve mindent megtettek annak felszámolásáért, azok, amelyek Európában a nép akarata által meghatározott közjó helyett az ennek fölébe kerekedni törekvő magánérdeket akarják érvényesíteni, most az Európai Egyesült Államok jelszavát tűzve zászlajukra indulnak rohamra az európai nemzeti államok ellen. A küzdelem az európai erőforrások megszerzéséért zajlik, azokért, amelyek felett ma még a nemzetállamok polgárai által demokratikusan megválasztott kormányok rendelkeznek - utalt a fenyegető veszélyekre. - A ma még 28 tagból álló EU nemzetállamainak összesített költségvetése évi több, mint 7 ezer milliárd euró… Az Európai Egyesült Államokat hirdetők valódi célja az, hogy erről a pénzről többé ne az európai választópolgárok által közvetlenül megválasztott nemzeti kormányok, hanem az arctalan és nem számonkérhető spekulánsok megbízottai döntsenek az Európai Egyesült Államok paravánjai mögött! Az európai erőforrásokért folytatott politikai harc ideológiai eszköze az európai emberek nemi, családi, vallási és nemzeti azonosságtudatának gyengítése a tolerancia és a szolidaritás számonkérésével, a bűntudat mesterséges felkeltésével az európai emberekben annak céljából, hogy könnyebben beletörődjenek az európai civilizáció rendjének felszámolásába és az európai emberek számára alávetettséget eredményező új rend kialakításába - figyelmeztetett a nemzetállamokat fenyegető veszélyre az Országgyűlés elnöke, majd állást foglalt:
- Szent István mai magyar népe azonban nem kíván lemondani államáról, hitéről és azonosságtudatáról. A magyar állampolgárok erről döntöttek 2010-ben, s ezt a döntésüket erősítették meg 2014-ben, s a 2018-as választásunknak is ez lesz a tétje!
Arról döntöttünk - folytatta - hogy úgy építjük újjá a magyar államot, hogy az képes legyen szolgálni és megvédeni a nemzetet, olyan gazdaságot építünk, amely nem a pénzügyi spekulációkon, hanem értékteremtő munkán alapul. Hogy megerősítjük magyar azonosságtudatunkat, keresztény kultúránkat és nemzeti összetartozásunkat, segítjük a nemzeti tagállamok együttműködésén alapuló Európai Uniót abban, hogy Európa ne csak versenyképes, hanem az európai embereké is maradjon! - hangzott végezetül, majd a következő szavakkal köszönt el hallhatóságától dr. Kövér László:
- Az előttünk álló idők nehéz próbáiban való helytálláshoz adjon a jóisten bölcsességet, erőt, és szövetséges európai sorstársakat, s mindenekelőtt hitet Szent István magyar követőinek!
Az ünnepség befejezéséül Furján Gellért plébános megszentelte az új kenyeret, amelyet Herkliné Ebedli Gyöngyi településrészi képviselő, Balaicz Zoltán, dr. Székely János, dr. Kövér László, Vigh László és Furján Gellért szegett meg.

Kép és szöveg: Farsang Lajos

 

Az új kenyeret Furján Gellért plébános áldotta meg.