István, a király… (2019.08.16., 10:00)

- avagy egy rockopera, amely elindította a lavinát

 

2003 júliusában Erdélyben, Csíksomlyón több mint 300 ezren látták az István, a királyt.

 

Államalapító nagy királyunk, Szent István kultuszát a létező szocializmus éveiben a hivatalos kultúrpolitika minden eszközzel igyekezett kitörölni az országlakók emlékezetéből. Tiltással, elhallgatással, a nevéhez kapcsolódó ünnepek elsorvasztásával (pl. Szent Jobb-körmenet) próbálták csökkenteni a keresztény magyar állam megalapítójának mai napig elévülhetetlen érdemeit.
1983 augusztusában aztán történt valami, amiről akkor még senki, maga Aczél György, a kádári éra teljhatalmú kultuszminisztere sem tudta, hogy milyen lavinát indít el. A fenti időben került bemutatásra Szörényi Levente és Bródy János rockoperája, az István, a király a városligeti szánkózódombon.
A ma már külön utakat járó szerzőpáros minden bizonnyal legjelentősebb műve megfogható közelségbe hozta István király személyét mindazok számára, akik a Kádár-rendszer történelemtanításának köszönhetően alig-alig tudtak valamit államalapítónk múlhatatlan érdemeiről.  Szörényi szárnyaló zenéje, Bródy veretes versei (Boldizsár Miklós alapművét felhasználva – a szerk.) milliók szívét érintették meg a rockopera diadalútjának köszönhetően, s a zenemű alighanem az egyik „klopfoló” volt a rendszer puhításának folyamatában.

 

A Szent Korona és kellékei…

 

A rockopera bemutatója utáni hatodik évben, 1989-ben bekövetkezett a rendszerváltás, s vele polgárjogot nyert István kultuszának újraélesztése is. Újra ünnepelte őt a hivatalos Magyarország augusztus 20-án. Újra szentként tisztelhettük államalapítónkat, újraszerveződtek a Szent István-napi körmenetek, kijöhetett templomi óvóhelyéről a Szent Jobb, újra Szent Koronának nevezték István uralkodói jelvényét.
Mindazok, akikkel évtizedeken át inkább csak az alkotmányt és az új kenyeret ünnepeltették, találkozhattak a számukra új fogalmakkal. Találkozhattak azzal a szellemiséggel, ami néha talán sokak számára eltúlzott külsőségekben jelent meg, de demonstratív módon közvetítette, tette kézzelfoghatóvá azt az örökséget, amit I. István, Szent István, a király hagyott ránk.

f.l.

 

A Szent Jobb…