Ildikó asszony, a patkányszámláló (2019.05.02.,9:05)

 

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP „polihisztora”.

Fotó: MTI-Koszticsák Szilárd

 

A fentmaradt források szerint 1284 júniusában a patkányoktól hemzsegő Hameln (ma Németországban, Alsó-Szászország tartományában található – a szerk.) városába egy köpönyeges titokzatos idegen érkezett. Arra vállalkozott, hogy kellő díjazás ellenében megszabadítja a várost a patkányoktól. A hamelniek akkor még nem ismerhették Tordai Bence (a Párbeszéd országgyűlési képviselője – a szerk.) szállóigévé vált kijelentését, miszerint a patkány egy intelligens, aranyos rágcsáló. Hogyan is ismerhették volna, hiszen a titokzatos idegen érkezése után 735 évvel később hangzott el.
Megköttetett tehát az egyezség, az idegen bűvös erejű sípjával a Weser folyóba csalogatta az állatokat. Hiába teljesítette azonban amit ígért, a fizetségét nem kapta meg.
Bosszút forralva hamarosan visszatért, mégpedig vadász képében, a sípját megfújva a város gyermekeit a közeli Koppel-hegyre vezette. Állítólag százharminc gyermek tűnt el.
Telt-múlt az idő, évszázadokat hagytunk magunk mögött, s mintha a hamelni patkányfogó reinkarnációja tűnt volna fel Budapesten, az ATV stúdiójában. Eddig Bangóné Borbély Ildikóként, az MSZP országgyűlési képviselőjeként ismertük, aki a mai kor polihisztoraként tűnik ki a szürke ellenzéki politikusok közül.  Egyszer halálmegvető bátorsággal tépi szét a kormánypárt családtámogatási törvénytervezetét a parlamentben. Máskor Kunhalmi Ágnes elvtársnővel, az MSZP oktatáspolitikusával (!) a magyar „hejesírás szabájait” akarja gyökeresen megváltoztatni. Tőlük tudjuk, hogy nem illik a képviselőkbe „folytani” a szót, s nem ez volt az egyetlen reformkísérletük a magyar „hejesírás” „megúlyítására”.
A legemlékezetesebb alakítása azonban vélhetően a MTVA székházában bemutatott színdarabban volt, amelyben rendezőként és szereplőként is feledhetetlen produkciót nyújtott, igaz a technikai részletekre nem figyelt kellően, így az elhangzó mondatok ország-világ számára ismerősek lettek a bekapcsolva maradt telefon révén: „Most csináljunk úgy, hogy tarkóra tett kézzel feküdjünk a lépcső elé” – instruálta harcostársait.

 

A patkányfogó szobra Hamelben. Bangóné Borbély Ildikónak valószínűleg nem fognak szobrot állítani Magyarországon.

Fotó: Wikipédia

 

Sorolhatnánk tovább Ildikó asszony emlékezetes produkcióit, míg elérkezünk a meglepetéshez. Arra nem gondoltam, hogy patkányügyekben is járatos. Egészen pontosan patkányügyi számlálóbiztosként is megállja a helyét, hiszen a már említett ATV-ben – mint szókimondó ember – kijelentette: „Magyarországon sok a patkány.”
Kissé azért pongyola volt az adatokat illetően, mert a sok meglehetősen tág határok között mozog. A három kétharmaddal elveszített (ráadásul egymás utáni) választás nagyon sok az ellenzék számára, a közel hárommillió kormánypárti szavazó – akikre célozhatott a rágcsáló említésekor – pedig nyomasztóan sok.
Az írás elején említett történet egyébként meglehetősen közismert, hiszen több, mint harminc nyelvre lefordították. Ildikó asszony civil foglalkozását tekintve óvónő, elképzelhető, hogy ismeri a legendát a hamelni patkányölőről, akinek szobrot is állítottak a városban. Bangóné Borbély Ildikónak valószínűleg nem fognak Magyarországon.
Mint óvónőtől azért szívesen hallanám, hogy a sok magyarországi patkány említésekor csak a felnőtt, fejlett példányokra gondolt, vagy a gyermekkorú rágcsálókra is…
Az ATV stúdiójában a szókimondó Ildikó asszony arról nem beszélt, hogy van-e olyan bűvös erejű sípja, amivel kivezetheti Magyarországról a sok patkányt. Vélhetően nincs, így hát „fúlyhatják”. Természetesen nem a sípot!...

E.E.