Huculösvény Gyűrűsön (2017.07.11., 11:20)

Az utolsó pillanatban sikerült megmenteni a fajtát

 

Bertalan Tibor: - Egy gyűrűsire két ló jut az átlagot tekintve.

 

Vörös József: - A verseny, a találkozó szakmai visszhangja nagyon kedvező volt.

 

Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg a Gyűrűs-Gidrán Sport és Kulturális Egyesület és a falu önkormányzata az I. Gyűrűsi Huculösvény Baráti Találkozót.
- Honnét jött az ötlet? - kérdeztük Bertalan Tibort, Gyűrűs polgármesterét.
- Településünknek 100 lakosa van, a négylábúak száma viszont mintegy kétszáz. Vörös Józseféknél jelentő hucul és gidrán állomány található, ezért arra gondoltunk, hogy ennek segítségével, hagyományteremtő szándékkal baráti találkozót szervezünk.
- Ez csak egyszeri alkalom egy évben?
- Nem, hiszen a huculösvény kialakításával egész évben vendégül láthatjuk a lovaglás szerelmeseit. A pálya kialakítását összekötjük a szálláshelyek bővítésével, egyre több házat vásárolnak meg és újítanak fel a külföldiek a faluban. A mostani rendezvény azt bizonyítja, hogy van életképessége ennek, hiszen az első napon mintegy ezer bel-és külföldi fordult meg a faluban. Az sem mellékes, hogy a program révén hat embernek lett állandó munkája Gyűrűsön.

 

Hamar megbarátkoztak…

 

Vörös József több évtizede kutatja a Kárpát-medencében szétszóródott hucul és gidrán állományt, nagy szerepe van abban, hogy fennmaradtak ezek a fajták Magyarországon. Egész családja (a feleség és a három gyermek) megszállottan dolgozik azért, hogy ez így is maradjon.
- Egészen véletlenül kerültek hozzánk először hucul lovak, ám annyira elnyerte tetszésünket a természetük, hogy utána módszeresen kutattuk őket.  Rendkívül alkalmasak gyermeklovagoltatásra és szabadidős programokhoz. Amikor Emese leányunk végzett az agráregyetemen, lett egy kis szabadideje, így elkezdett lovagoltatással foglalkozni. Aztán megalakítottuk a lovasklubot, s a falu vezetésével közösen úgy gondoltuk, hogy ez egy kitörési pont lehet, miközben néhány embert foglalkoztatni is tudunk. Most érett meg a helyzet arra, hogy megrendezzük a huculösvény baráti találkozót. Tulajdonképpen ez a hucul ló modern kori kipróbálása.

 

A versenyen imitálták az eredeti környezetet, elsődleges feladat a természetes akadályok leküzdése volt.

 

- Ezt hogy érti?
- Ma már nagyon ritkán használják őket málháslóként a Kárpátokban. A hagyományos foglalkozások ott is eltűnőben vannak. Ezen a versenyen megpróbáltuk imitálni azt a környezetet, amelyben ezeknek a lovaknak elsődleges feladata a természetes akadályok leküzdése volt. Magyarországon először a jósvafői ménesnél rendeztek ilyen találkozót, most mi is megpróbálkoztunk vele. Szeretnénk, ha ebből hagyományos rendezvény lenne a jövőben. Remélem, hogy az önkormányzat a későbbiekben is mellénk áll. A verseny, a találkozó szakmai visszhangja nagyon kedvező volt, ráadásul már az első alkalommal Magyarországon kívül Szlovákiából és Ausztriából is érkeztek lovak, lovasok, érdeklődök.
S hogy milyenek is ezek a lovak valójában? Ezt már Vörös József leánya, Emese mutatta meg nekünk, kint a legelőn. Nem zavartatták magukat az idegenektől, a kiscsikókhoz is közel mehettünk. A szakirodalomban leírtak összhangban voltak a gyűrűsi ménesnél tapasztaltakkal: nyugodt, barátságos, sokféle célra felhasználható négylábúak. A Kárpát-medence őshonos lovai. Az utolsó pillanatban sikerült megmenteni e fajtát a kihalástól.

E.E.

 

Higgadt, fegyelmezett lovak.

 

Az utolsó pillanatban sikerült megmenteni ezt a fajtát.