„Föl térdeidről, rabszolga!” (2021.03.12.,14:10)

 

Jókai Mór: „…írjátok föl szívetekbe és ne felejtsétek.”

 

„A mennydörgés azt mondja: Le térdeidre, ember, az Isten beszél! A nép szava is megdördült és azt monda: Föl térdeidről, rabszolga, a nép beszél! Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-e az, írjátok föl szívetekbe és ne felejtsétek. A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik.”
Jókai Mór 1948. március 19-én vetette papírra ezeket a sorokat. Négy nappal az után, hogy a forradalom fáklyalángja fellobbant Pesten. Négy nappal március 15-e után, mely nap föliratott a magyar szívekbe, s minden hatalmi ellenkezés dacára a nemzet ünnepnapja lett.

 

Petőfi Sándor a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.


Százhetvenhárom éves régiségből fényesen világol mindmáig az a nap, amikor az akkori „pesti srácok”, Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Egressy, Vasvári, Irinyi és társaik, egy kávéházi reggelen fellobbantották azt a lángot, amely futótűzként terjedt Pesten és Budán. S a forradalom lángja átterjedt az egész országra. Gyorsforgalmi postakocsik utasai vitték a vidéki városokba a pesti forradalom híreit, kötegszámra osztogatták a Landerer és Heckenast nyomdájában kinyomtatott 12 pontot és a Nemzeti dalt.
A forradalom féktelen vihara napok alatt végigsöpört az országon. S napok alatt fogalommá váltak szavak: Pilvax, Petőfi, Jókai, Vasvári, Táncsics, Landerer és Heckenast nyomdája, 12 pont, Nemzeti dal, Nemzeti Múzeum, forradalom. A fogalommá avanzsált szavak magukba foglalják a magyar szívekbe íródott nap történéseit. Azt a lelkesült közhangulatot, amelyben a polgárok túllépve a zsarnokság okozta, zsigerekbe ivódott félelmükön, együtt harsogták Petőfivel: „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!” Megdördült a nép szava.
Fölemelkedett térdeiről a magyar.

f.l.

 

A 12 pont, vagyis „Mit kíván a magyar nemzet.”