Egy nyáron át sem táncoltak (2016.08.05., 13:10)

A helyzet talán még rosszabb, mint korábban

 

A Videoton is elvérzett. Még javában tart a nyár, de már kiesett valamennyi magyar csapat.

 

Egy régi svéd film címe, az Egy nyáron át táncolt jut az eszembe a magyar kupacsapatok szereplése kapcsán. Persze nem egészen fedi a valóságot a cím, hiszen már augusztus 4-én az utolsó együttesünk is elbúcsúzott a nemzetközi kupaporondtól. A Videoton egy igencsak középszerű dán együttessel szemben maradt alul.
Vagyis még egy teljes nyár sem jutott csapatainknak. Hol van már az EB-szereplés mámora…
Sok szót nem érdemes vesztegetni erre a siralmas szereplésre. Annyiszor írtunk már róla az elmúlt években, hogy magunk is unjuk. Hát még az olvasók!
Csak néhány észrevétel, ami esetleg újdonság lehet a szurkolók számára. Nem én találtam ki, hanem egy volt sokszoros válogatott labdarúgó, akinek még megadatott, hogy világbajnokságon is szerepelhetett.
Mint mondja, őt is meglepte, hogy a sikeres EB-szereplés után nem hogy nőtt volna a bajnoki találkozókon a nézőszám, hanem csökkent. Még akkor is váratlan volt ez számára, ha tisztában van azzal a ténnyel, hogy az Európa-bajnokságra sokan sikkből utaztak ki, mert az menő dolognak számított. Ezeknek a „szurkolóknak” viszont derogál bajnoki meccsre járni. Igaz, a klubok egy része mindent elkövet azért, hogy elriassza a stadionokból a nézőket.
Elég csak, ha a Ferencvárosra gondolunk, ahol most már régóta bojkottálják a mérkőzéseket a kemény mag tagjai, sőt meglehetősen drasztikusan lépnek fel a vezetéssel szemben, elég csak a legutóbbi tüntetésre gondolni. És máshol is zúgolódnak.

 

A klubok saját szurkolóikkal hadakoznak.

 

Sajnos maga a szövetség sem áll a helyzet magaslatán. Semmilyen logikus érv nem támasztja alá például azt a döntését az MLSZ-nek, hogy az NB II-ben csak vasárnap lehet mérkőzést rendezni. Kíváncsian várjuk, hogy milyen hatása lesz ennek a nézőszámra a második vonalban. Szinte biztos, hogy visszaesés lesz.
Kupacsapataink elvérzése után korábban a vezetők előszeretettel védekeztek azzal, hogy persze, az ellenfél költségvetése sokszorosa az övékénél. Érdekes módon most nagy volt a hallgatás arról, hogy mennyiből gazdálkodik a magyar sztárcsapat, a Ferencváros és mennyiből az albán Partizani Tirana.
Nagy a hallgatás és a valóság elhallgatása. Volt egy Európa-bajnokság, több évtized kihagyás után velünk, magyarokkal.

Erre mondják, hogy akasztófahumor: a kupákból való kiesés után legalább nem védekezhetnek a klubvezetők, s az edzők egy-egy gyenge mérkőzés után azzal, hogy csapatuknak „több fronton kell helytállni”.
Az EB-ünnepnek vége, visszatértek a szürke hétköznapok a magyar klubfociba. Ha lehet, még szürkébbek, mint korábban.
Van ebből a siralmas helyzetből kiút?

E.E.

 

Sarokba szorultunk. Azt hittük, hogy az EB-szereplés lökést ad klubcsapatainknak is. Sajnos tévedtünk.