Egervár, az 520 éves mezőváros (2017.02.15., 12:50)

 

A hallgatóságot dr. Zágorhidi Czigány Balázs és Gyerkó Gábor köszöntötte.

 

Egervár 1281 óta fekszik a Sárvíz-patak völgyében és 520 éve kapott mezővárosi jogokat II. Ulászló királytól. Az évforduló kapcsán több előadás és ünnepi rendezvény vár majd az érdeklődőkre 2017-ben. Minap történelmi előadást tartottak a közösségi házban, ahol az érdeklődőket dr. Zágorhidi Czigány Balázs történész kalauzolta el az Árpád-kori Egervárra, illetve környékére.
- A Sárvíz medencéjének történetét Sárfimizdótól Petőmihályfán és Győrváron keresztül át Egervárig lehet vizsgálni. Egervárt sokan sokféleképpen nevezték, története régebbi, mint az első említése. A nevek beazonosításához az egész tájat egységesen kell vizsgálni. Kiss Gábor régész barátommal évek óta egy ilyen kutatási programon dolgozunk, melynek részeként most jutottunk el Egervárhoz. Régi térképeket vizsgálunk, be is járjuk azt a terepet, amivel foglalkozunk. Sok esetben a helyszínen lehet találni településmaradványokat, tereptárgyakat, régi gátak, határolók maradványait. A 18-19. századi térképeken kéziratos térképeken nagyon sok olyan adat van, amik sokszor az Árpád korig visszanyúló emlékeket is megjelenítenek. Ezeket megpróbáljuk a helyszínen is megkeresni. Írásos említések a környékből 12-13. századból lelhetők fel, szeretnénk a Sárvíz-medencéjéről egy monográfiát létrehozni. Győrvár környékét feltártuk, amit nyugatra Sárfimizdóig, dél felé Egervárig lehetne folytatni - mondta előzetesen a történész, aki beszélt Oszkó, Olaszfa, Pácsony és Győrvár történetéről, és elhozta a Vasvári Múzeum tulajdonában lévő, a várkastélyt 1836-ban ábrázoló rajzot is.

Pataki Balázs

 

Az egervári várkastélyt 1836-ban ábrázoló rajz.