Az ellenzéki összefogás valósága (2021.01.04., 11:45)

 

A szavazás végeredménye (a fotó rákattintva nagyítható).

 

Itt a lista a negyvenöt képviselőről, akik szerint az anya nem nő, az apa pedig nem férfi Jakab Péter, Kunhalmi Ágnes, Szél Bernadett, Tordai Bence, Szabó Tímea – csak néhány név azon negyvenöt parlamenti képviselő közül, akik szavazásukkal is megerősítették azon álláspontjukat, hogy az anya nem nő, az apa pedig nem férfi. Az Alaptörvény kilencedik módosítása alkalmával további öten bizonytalankodva tartózkodtak, ők már sohasem korrigálhatnak. Ezzel megtestesült az ellenzéki összefogás lényege is, amely ugyanakkor mégsem teljes: a Gyurcsány-párt távol maradt a szavazástól… Mint ismert, a kormány az LMBTQ-propaganda gátlástalan nyomulásának kívánt gátat szabni azzal, hogy megerősíti a családok védelmét és a gyermekek biztonságát. Mivel a kérdést a hagyományos értékek és természetjogi fogalmak alapvetéseinél kellett tisztázni, a képviselők lényegében arról dönthettek, elismerik-e, hogy az anya nő, az apa pedig férfi. Mint kiderült, nagy számban akadnak olyanok a honanyák és honatyák között, akik szerint nem.
Mint arra már korábban is felhívtuk a figyelmet, az Országyűlés szavazott többek között az alaptörvény kilencedik módosításáról, valamint a választási szabályok megváltoztatásáról is. Előbbi a kormány szerint a magyar családok erősebb védelmét, a gyermekek biztonságát hivatott szolgálni. Az Alaptövény megváltoztatása kapcsán Varga Judit igazságügyi miniszter korábban arról beszélt: az alaptörvény olyan élő keret, „amely védelmezi a magyarság önazonosságát, kifejezi értékrendszerét, megtestesíti akaratát és meghatározza létezésének legalapvetőbb közjogi formáit.
A miniszter védendő értékként határozza meg a családot, az utódainkat és a nemzeti kultúrát. Úgy vélekedett, manapság ezek az értékek veszélybe kerültek; a két nem teremtettségét is viszonylagossá tevő, egyesek szerint progresszív gondolatkészlet növekvő aggodalomra ad okot.
Az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító fogalmak relativizálása, felhígítása, folyamatos fenyegetettsége kétségeket támaszt, hogy megvédhetők-e az eljövendő generációk érdekei, jogai és jóléte – hangsúlyozta Varga Judit.”

Ha a Jobbik fel merte vállalni az LMBTQ-propagandát, a DK miért nem?

A képviselők a zárószavazáson kétharmados többséggel, 134 igen szavazattal fogadták el az alaptörvény módosítását, miközben 45-en nemmel voksoltak, öten pedig tartózkodtak. Nyilvánvalóan égető kérdés, ki az a 45 képviselő, aki az Országyűlésben is kifejezte bizonytalankodását a nemi identitás és a gyermekvállalás közötti összefüggés kapcsán. Kezdjük a sort a hajdanvolt radikális Jobbikkal, hiszen talán az ő meglehetősen visszás szavazataik fejezik ki legjobban, milyen erkölcsi romlásba is képes taszítani egy névleg nemzeti érzelmű közösséget, ha a balliberális oldalhoz törleszkedik. Íme, ők azok a jobbikos képviselők, akiktől tovább nem vitathatjuk el a bizonytalankodó nemi identitást:
Ander Balázs, Balczó Zoltán, dr. Brenner Koloman, Csányi Tamás, Dudás Róbert, dr. Gyüre Csaba, Jakab Péter, Kálló Gergely, dr. Lukács László György, Magyar Zoltán, Nunkovics Tibor, Potocskáné Kőrösi Anita, Rig Lajos, dr. Steinmetz Ádám, Szilágyi György, Z. Kárpát Dániel.

 

A szivárvány zászlós Párbeszéd (Karácsony Gergely mérhetetlen népszerűségű mikropártja) társelnöke, Szabó Tímea szavazata nem meglepő.

Fotók: MTI, pestisracok.hu

 

Az MSZP-n meglepődni nincs különösebben okunk, hiszen a rendszerváltozást követően, az egykori szovjet zsarnokokat kiszolgáló egypártrendszer maradékaként kínosan igyekeznek nyugati, haladó pártnak mutatkozni. Azt azonban meg mernénk kockáztatni, hogy még Kádár idején is másképp szavaztak volna erről a kérdésről az elvtársak:
dr. Gurmai Zita, dr. Harangozó Tamás, dr. Hiller István, Hiszékeny Dezső, Korózs Lajos, Kunhalmi Ágnes, Mesterházy Attila, Molnár Gyula, dr. Molnár Zsolt, Szabó Sándor, dr. Szakács László, dr. Tóth Bertalan, Tóth Csaba, dr. Varga László.

A második legnagyobb baloldali, bár szélsőliberális piacpolitikai elveket valló pártként most a Demokratikus Koalíció névsora következne, ők azonban távolmaradtak a szavazástól. Talán úgy gondolták, amire Brüsszel nem ad kifejezett utasítást, abban inkább nem foglalnak állást. Bár az is lehet, hogy Dobrev Klára milliókat felemésztő, de végül csúfos kudarccal záruló Magyarország-ellenes kampányát követően inkább nem akartak mutatkozni a Parlamentben.

Karácsony Gergely mérhetetlen népszerűségű mikropártja nem véletlenül tűzte ki minden létező közintézményre a szivárványos zászlót; a szavazás alkalmával bizonyosságot tettek arról, kik is az LMBTQ-propaganda Dugovics Tituszai: Burány Sándor, Kocsis-Cake Olivio, dr. Mellár Tamás, Szabó Tímea, Tordai Bence.
Az LMP, talán momentán a legnemzetibb érzelmű baloldali pártként – ha lehet ilyet mondani – nem tett egyebet, minthogy egy mindenszínű ideológiai filctollal többször is végigkaristolt a rövidítésük M betüjén. Mondhatni, a duplaplusz M betű mától még jobban kihangsúlyozza a párt politikai MÁSságát. A frakció tagjainak ugyanakkor momentán könnyű dolga volt, egy terhes pocakkal mégiscsak kínos lett volna nemet nyomni: Csárdi Antal, Demeter Márta, Hohn Krisztina, dr. Keresztes László Lóránt, Schmuck Erzsébet, Ungár Péter.
Következzenek a függetlenek, akikről mára bebizonyosodott, hogy annak idején nem azért hagyták el a Jobbikot, vagy nem azért rúgták ki őket az LMP-ből: Bana Tibor, Bencsik János, Szabó Szabolcs, Székely Sándor, dr. Szél Bernadett, dr. Varga-Damm Andrea.
És maradtak a bizonytalankodó tartózkodók, kivétel nélkül mind függetlenek. Sajnos, azonban aki most nem tette a voksát az igen mellé, az sosem fogja már tudni odatenni. Ez a politikai taktika most tehát nem jött be: dr. Apáti István, Dúró Dóra, Farkas Gergely, dr. Fülöp Erik, Sneider Tamás. (Forrás: pestisracok.hu)