Augusztus 20: ünnep a rendszerek árnyékában

(2016.08.19., 12:50)

 

Szent István elfogja Gyulát. Az államalapító király ábrázolása a Képes Krónikában.

 

Már Einstein megállapította, hogy az állam a saját ideológiai, politikai nézeteinek megfelelően hazudik. Finomabban szólva: fogalmakat, tradíciókat, történelmi eseményeket az éppen regnáló hatalmi elit a saját szája íze szerint próbál ráerőszakolni a társadalomra.
Szent István nap, új kenyér ünnepe, alkotmány, államalapítás ünnepe. Mindegyik fogalomról augusztus 20-a jut eszünkbe, s az élemedettebb korosztályok képviselői mindegyik elnevezés-tartalom szerint ünnepelhettek ezen a napon.

 

Szent István megkoronázása. Az államalapító személye a Bach-korszakban veszélyes szimbólumnak számított a bécsi udvar szemében.

 

Államalapító szent királyunk ünnepének kultusza a Horthy-korszakban teljesedett ki igazán. Ezen a napon fényes állami ünnepségek zajlottak tisztavatással, ünnepi körmenettel, gyöngyösbokrétás felvonulással, tűzijátékkal, a Várnegyedben tartott színes vásárral. Kiemelkedően fontos jellemzője volt a napnak, hogy a szentkirály ünnepe túlnőtt a felekezeti megosztottságon. A körmenet valójában a katolikus egyházi „protokoll” szerves része, ennek ellenére a kormányzó, a református Horthy Miklós rendszeres résztvevője volt a Bazilikánál tartott Szent Jobb-körmenetnek.
A világháborút követő években, a magyar történetben Rákosi-korszaknak nevezett időszakban gyökeres változás állt be a politikai berendezkedésben, s vele összhangban az állam és az egyház viszonyában is. A kommunista hatalom a kezdetektől „a múltat végképp eltörölni” szellemiségtől átitatva arra törekedett, hogy a keresztény állam ezredéves tradícióit is végképp eltörölje. Rákosiék országlása idején szitokszó volt a „szent”. A kezdeti koalíciós években még megemlékeztek István királyról, ám ahogy az 1948-as, úgynevezett kékcédulás választások után egyeduralomra jutottak a kommunisták, az államalapító személye kitörlődött az ünnepi beszédekből. A jelzett esztendő augusztus 20-án már az új kenyér ünnepét kellett megülni az országnak.

 

Szent István-napi körmenet a budai Várban az 1930-as években, Horthy Miklós kormányzó részvételével.

 

Egy évvel később ezen a napon lett hatályos a szovjet mintára kreált új alkotmány, s a következő évek ünnepi szóhasználatában szinte kötelező érvénnyel dominált az alkotmány ünnepe.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után hatalomra került Kádár János Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányként nevezte meg a nevével fémjelzett kabinetet. A kor augusztus 20-i jellemzője volt a munkás-paraszt találkozók sora. Az ünneppel is hangsúlyozva a szocializmus építésének vezető ereje, a munkásosztály és a vele szövetséges szövetkezeti parasztság vezető szerepét a destruktív erőkkel, az egyházzal s nem utolsósorban a szocializmusnak nem feltétlenül elkötelezett értelmiségi csoportokkal szemben.
A Kádár-korszak ünnepi rituáléjának szerves részeként szerepeltek az avatások. Ezen a napon iskolákat, gyárakat, üzemeket, lakótelepeket, utakat adtak át állami és pártvezetők közreműködésével. Számos alkalommal megesett, hogy az avatásra került létesítmény valójában nem volt még kész, de a propagandisztikus célok teljesülése végett mégis megtartották a ceremóniát.

 

Rákosi-címeres nemzeti lobogó. A diktatúra éveiben augusztus 20-át, az „alkotmány ünnepét” egyfajta új, kommunista államalapítási ünneppé alakították át.

 

A nyolcvanas évek derekára megtorpant a lendület. A gazdasági helyzet romlása következtében csak kisebb volumenű produktumok, átadására kerülhetett sor, ám egy-egy tornaterem, játszótér avatásán is elhangzottak a szocializmus építésének eredményeit dicsőítő beszédek.
A rendszer összeomlását megelőző esztendőkben aztán újra polgárjogot nyert az államalapító. Az ünnepi szónokok már megemlékeztek I. István királyról, de következetesen kerülték a szent előtagot.
A rendszerváltozás első eufórikus esztendőiben látványosan kerültek előtérbe az ezer esztendőt megélt keresztény magyar múlt hagyományai. Minden esztendőben megrendezik a negyven évig betiltott Szent Jobb-körmenetet, állami és egyházi ünnepségek zajlanak szerte az országban. A különböző ideológiai alapokon szerveződött pártok persze más-más tartalommal töltik meg megemlékezéseiket, gondosan elkülönítve egymástól a helyszíneiket is.
Az ünnep ma szabad. Ki-ki a maga belső parancsai szerint éli meg augusztus 20-át. Van aki az ünnep szakralitását érzi legfontosabbnak, van aki az államalapítás politikai súlyát helyezi előtérbe, s van aki a magyar állam egészét, a nemzet egységét szimbolizáló Szent Koronát micisapkának nevezi…

F.L.

 

A Szent István-bazilika látképe a budai Várból, ahol az ereklyét őrzik.