Amire jó emlékezni (2019.05.13.,10:55)

A ZTE felnőtt labdarúgóinak érmeket érő sikerei a bajnokságban és a Magyar Kupában (3.)

 

Jelenet a ZTE-Siófok osztályozó mérkőzésről. (A fotók rákattintva nagyíthatók.)

Fotó: Zalatáj

 

A zalaiak 1989-ben, majd 1992-ben is kieső pozícióban végeztek az élvonalban, így mindkétszer az NB II-ben folytatták. Érdekes módon mindkétszer a kiesést követő második esztendőben, mindkétszer Madár Gábor vezetőedzővel, s – akárcsak 1972-ben - mindkétszer az ezüstérmes pozícióból sikerült az NB I-es szereplés kiharcolása. 1991-ben a Debreceni VSC-t győzték le az osztályozón, majd 1994-ben a Siófok ellen sikerült kiharcolni a feljutást, ám bajnokként még sosem jutottak fel a hazai labdarúgás legmagasabb osztályába.

 



Népünnepély 2002. május 22-én a Dísz téren.

Fotó: Zalatáj

 

Az újabb, immár harmadik NB I-es periódus hosszúra nyúlt, s 2012-ig tartott. 2002-ben a ZTE elérte addigi 82 esztendős történetének legnagyobb sikerét, hiszen vidéki klubként megnyerte a 100. magyar nemzeti bajnokság első osztályának küzdelmeit, amivel a hazai futballpiramis élére került. A Zalahús ZTE FC lett a tizenkettedik hazai egyesület, amelyik a magyar legfelsőbb osztályban bajnoki címet szerzett. A szűk körben a BTC, az FTC, az MTK, az Újpest, a Csepel, a Nagyvárad, a Honvéd, a Vasas, a Győr, a Vác és a Dunaferr mellé csatlakozott a ZTE FC, amely körben az ötödik vidéki bajnoknak mondhatta magát az egerszegi klub.

 


A következő évtizedben gyakorlatilag folyamatosan a dobogós pozíciók megszerzése volt a cél, melyet azonban a háttérben húzódó finanszírozási, költségvetési nehézségek akadályoztak.
A 2003-04-es Magyar Kupa sorozatban megismételve az 1988-89-es MNK sikert, ismét az elődöntőig menetelt a ZTE. Ezúttal a Balatonlelle (3-1), a Tatabánya (2-0), a Karcag (6-1) és a Videoton (1-0) legyőzésével jutott a csapat a legjobb négy együttes közé, ahol azonban megint a Budapest Honvéd várt rá, s hátrányból fordítva, egy 88. percben szerzett találattal megállította a zalaiakat (1-2).
A 2006-07-es bajnoki évben Simon Antal irányításával nagyszerűen menetelt az ősszel akár még bajnoki címre is esélyesnek tetsző együttes, ám végül az utolsó hét mérkőzésen Nagy Tamással a kispadon szerezte meg a bronzérmet.

 


A bajnoki dobogóért vívott harcban Csank János irányításával még volt egy kitűnő szezon a 2010-11. évi bajnokságban, amikor az utolsó előtti fordulóig harcban állt a harmadik helyért a ZTE, ám végül kettő ponttal lemaradt a bronzéremről, majd egy esztendő múlva ismét a másodosztályban találta magát.
Ugyanakkor a Magyar Kupa 2009-10-es kiírásában parádésan szerepeltek Csank Jánossal, és a klub történetében először bejutottak a Magyar Kupa döntőjébe. A Hévízen (3-0), a Pécsen (1-0), a Szombathelyi Haladáson (2-0, 1-1), a Szigetszentmiklóson (3-0, 3-1), majd az Újpesten (1-0, 0-0) túllépve masíroztak el a Puskás Ferenc stadionban lejátszott döntőig. Ugyan a fináléban, a Debreceni VSC hatalmas küzdelemben egy góllal jobbnak bizonyult a zalaiaknál (2-3), a Magyar Kupában megszerzett ezüstérem a ZTE történetének legnagyobb kupasikere volt, s talán legkomolyabb eredménye a 2002-es magyar bajnoki cím után.
A klubtörténet egyik legnagyobb válságán, majd egy tulajdonosváltáson is átesve, a 2015-16-os szezonban a régi-új mesterrel, Csank Jánossal, a szebb időket felidézve mindössze két ponttal maradtak le a feljutásról a Mezőkövesddel szemben. A harmadik helyezett ZTE végül ifj. Mihalecz István edzővel fejezte be az NB II-es bronzérmet hozó szezonját.

 


 

A ZTE NB II-es bajnokcsapatának ünneplése 2019. május 12-én.

Fotó: Zalatáj

 

Két sovány esztendőt követően – melyek közül a másodikban csaknem elbúcsúztak a másodosztálytól – a 2018-19-es idényben végre sikerült újítani, s Sallói István sportigazgató és dr. Bobos Barna vezetőedző sportszakmai irányítása mellett a ZTE FC, történetében először a másodosztály bajnokaként, az első helyezést megszerezve harcolta ki az élvonalbeli szereplés jogát.

Nagy András
(Vége)

 

Amire jó emlékezni 1. (2019.05.09.)

Amire jó emlékezni 2. (2019.05.10.)