Állatvédelem és annak állatorvosi lova (5.) (2018.05.31.,10:20)

 

Dr. Németh Ágnes Izabella: - Csak annyi állatot tartsanak, amennyiről felelős gazda módjára gondoskodni tudnak.

 

Egy konkrét ügyön keresztül szeretnénk átfogó képet adni az állatvédelem aktuális helyzetéről. A Nemesapátiban történtekről beszámoló sorozatunk előző részei az oldal alján találhatók. Az esetben érintett egyik fél, Bogdán Sándor már megszólalt, ám a civil szervezet, a Zalai Állatvédelmi Járőrszolgálat képviselője, Igaz Klaudia többszöri megkeresésünk ellenére sem nyilatkozott.
Függetlenül a nemesapáti esettől, de éppen az állatvédelem aktuális kérdéseiről rendeztek fórumot március 23-án Zalaegerszegen a megyei kormányhivatal égisze alatt. Ezzel kapcsolatban kerestük dr. Németh Ágnes Izabella megyei főállatorvost. A vele folytatott beszélgetés első részében az egyeztető fórum összehívásának aktualitásáról, az állatvédelem szervezeti felépítéséről, tevékenységéről esett szó. A folytatásban az ebösszeírás jelentőségéről, az illegális kutyaszállításról váltottunk szót.
- A fórum keretében is kiemeltük az ebösszeírás jelentőségét - folytatja dr. Németh Ágnes Izabella. - Az elmúlt fél évben két alkalommal is megkereste hivatalunk a jegyzőket egy figyelemfelhívó levéllel, melyben az ebek veszettség elleni immunizálásának fontosságát és szükségességét hangsúlyoztuk. Én úgy gondolom, ez is egy olyan terület, ahol szükség van az összefogásra. Az, hogy mi, állatorvosok hozzáférünk egy rendszerhez, a szolgáltató állatorvosok a Pet Vet Datához, a hatóság az Ebregiszterhez, ez annyiban segíti a munkánkat, hogy látjuk az oltott ebek listáját. Jó volna egy olyan lista is, ami - ha nem is 100 %-osan - de megadja a településen tartott ebek számát és fellelhetőségét. Mindaddig, amig az összeírás bejelentés alapú, nem lesz két összehasonlítható, összevethető listánk. Aki oltatni sem viszi az ebet, az vélhetően nem is jelenti be a létezését. A 21. század elektronikus világában talán furcsán hangzik, de véleményem szerint a házaló összeírás az, ami eredményes tud lenni. Idén kell ismét összeírni - jogszabályi kötelezés alapján - a településen tartott ebeket. Abban kértem a jegyzők segítségét, hogy egy hatékonyabb összeírás megszervezésén keresztül csökkentsük az oltatlan ebek számát Zala megyében. Ez megint az a terület, ahol az önkormányzati dolgozók, jegyzők, akár a polgármester, az állatvédők és állatorvosok összefogása sokat segíthet a probléma megoldásában. Miért is hangsúlyozzuk annak a fontosságát, hogy kutyáink oltottak legyenek? Ugyan a veszettség vírusra fogékony rókákat tavasszal és ősszel orálisan vakcinázzák, de az átoltottság 75-80 % körül mozog. Tényként mondhatjuk el, hogy a rókák elszaporodtak, és élelmet keresve gyakran járnak be a lakott településekre. A veszettség vírusa harapással, marással, könnyel, nyállal terjed. Fertőződik az eb, de erről mit sem sejt a gazda. Majd a fertőzött állat megnyalja a gazdája kezén lévő sebet. A veszettség zoonózis emberre átterjedő betegség, ami gyógyíthatatlan. Ha van két összehasonlítható lista, aminek alapján kiszűrhető az oltatlan kutyák köre, az állategészségügyi hatóság (járási főállatorvos) rendelkezik motiváló eszközzel - bírságszankcióval -, amivel a felelőtlen kutyatartók jogkövető magatartásra serkenthetők. Csak könnyebb évi 4500 - 5000 Ft-ot kifizetni az oltásra, mint egy 75000 Ft-os bírságot, ami aztán ismételten is kiszabható. Célul fogalmazódott meg az is, hogy rá kell vennünk közös erővel az állampolgárokat, hogy annyi állatot tartsanak csak, amennyit felelős gazda módjára, a vonatkozó hatályos jogszabályi előírások betartásával el tudnak látni.

 

A veszett róka nagy veszélyt jelent.

 

- Milyen az együttműködés a hatóságok és az állatvédők között?
- Úgy gondolom, Zala megyében már kialakulóban van egy jó és hatékony együttműködés az állatvédők és a hatóságok között. A jogsértések felderítésében az állatvédelmi szervezetek és az önkéntes állatvédők jelentősen segítik munkánkat, sőt azt is tudjuk, hogy több esetben, ahol a tulajdonos is együttműködő és elfogadja a segítséget, maguk oldják meg a problémát. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy azokban az esetekben, ahol a tartási körülmények és a tulajdonos hozzáállása indokolja az állat elvételét, ott a hatóság bevonása ne maradjon el: a hatóság alatt értem a rendőrséget és az állatvédelmi hatóságot; ugyanis az elvételről döntést kell hozni, ami lehet bűnjelként való lefoglalás a rendőrség részéről, vagy határozat az ideiglenes elhelyezésről vagy végleges elvételről, a kobzásról (utóbbiakat a jegyző, illetve az állategészségügyi hatóság hozhatja meg azonnali intézkedés keretében). Az állat elvételét követő elhelyezésnél fontos, hogy az állatnak jobb körülményeket biztosítsak, mint amilyenek ott voltak, ahonnét elvitték.

 

Egyre több kutyacsempész bukik le.

 

- Egyre gyakoribb az illegális kutyaszállítmányok felderítése…

- Leggyakrabban a Nagykanizsa-Letenye pályaszakaszon tartott kitereléses ellenőrzések alkalmával találnak az ellenőrzést végző rendőrök a megállított gépjármű csomagterében kiskutyákat. Vizsgálni és mérlegelni kell a szállítás körülményeit, a szükséges papírok meglétét, illetve azt, hogy az állatkínzás törvényi tényállása fennáll vagy sem. Az esetek többségében ezek a hívások az esti órákban, éjszaka, hajnalban vagy hétvégén érkeznek hozzánk, amikor az állategészségügyi szolgálat készenlétet lát el. A rendőrhatóság azért kér hatósági állatorvost a helyszínre, hogy az állapítsa meg fennáll-e az állatkínzás gyanúja. A hatósági állatorvosok nem szakértőkként, hanem szakmai hozzáértőként tudnak nyilatkozni, és a látottak alapján (szállítás körülményei, állatok életkora) mondanak véleményt. Állatkínzás gyanúja esetén a szállított kiskutyák bűnjelként lefoglalásra kerülnek, vagy az állatvédelmi hatóság dönt az elkobzásukról. Állatkínzás megállapításakor a mi hatóságunk is hozhat azonnali intézkedés keretében döntést kobzásról, ami azonnal végrehajtható döntés, fellebbezésre tekintet nélkül. Azért itt is fennállhat annak a veszélye, hogy a jogorvoslati eljárásban az állatkínzás mégsem áll meg. Mivel itt azonnal kell cselekedni, jóval előbb, mint ahogyan jogerős döntésünk lenne, a legjobb megoldásnak azt tartanám, ha az illegális kutyaszállítókat le tudnánk mondatni a kiskutyákról. Ha magyar állampolgár a jogsértés elkövetője, és ismert a magyarországi indulási hely is, akkor visszafordítjuk a szállítmányt, és szólunk a visszafordítás helyén illetékes hatóságnak, hogy a szállítmányt visszaérkezésekor fogadja és ellenőrizze. Ha külföldi viszi vagy esetleg magyar, de nem ismert az indulási hely (mert több helyről vásárolta össze és vinné a kutyusokat külföldre), akkor két lehetősége van a hatóságnak: hívnak szolgáltató állatorvost, aki ellátja jelöléssel és papírokkal a kiskutyákat, majd ennek a szolgáltatásnak a megtérítését követően indulhat tovább a szállítmány, vagy ha ezt nem vállalja, nincs más lehetősége, mint lemondani a szállított kutyákról. Közben nekünk - akármelyik esettel is állunk szemben - keresnünk kell a kiskutyáknak helyet. Akik mindig a segítségünkre tudnak ilyenkor lenni, azok az állatvédők, állatmenhelyek, fajtamentők. Az sem mindegy, hogy 8-10 kölyökkutyát vagy esetleg 50-60-at kell hirtelen elhelyezni. Abban az esetben, ha le tudtuk mondatni a szállítót a szállítmányról, akkor a menhelyekre bekerülő kiskutyák napokon belül végleges gazdákhoz adhatók.

e.e.