A „sportlexikon” irodalomtörténész (2019.01.10.,8:35)

A zalai N. Pál József rendhagyó pályafutása (5.)

 

N. Pál József: - Megkerestek a Nemzeti Sporttól, hogy írjak sport témájú publicisztikákat.

 

N. Pál József, a pethőhenyei születésű irodalomtörténész kivételes adottsággal rendelkezik. Mint a vele készített interjú előző epizódjaiból (a korábbi részek az oldal alján találhatók) is kiderült, évtizedekkel ezelőtti sportesemények részeredményeire, csapatok összeállítására is hajszálpontosan emlékszik.
A zalai irodalomtörténész az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen tanít, emellett rendszeresen jelennek meg publicisztikái a Nemzeti Sport hasábjain.
Folytatjuk az N. Pál Józseffel készített interjú közlését.
- Azt mondtad, hogy ez a kivételes memóriád azért van, mert érzelmileg szorosan kötődsz a sporthoz…
- Figyeld csak meg! Sok olyan gyerek van, aki bukdácsol az iskolában, de egy kedvenc zenészéről, sportolójáról egészen elképesztő részletességgel tud beszélni.
- Több éve tanítod a fiatalokat az egyetemen. Hogy ítéled meg a tudásszintjüket?
- Udvariasan azt is lehet mondani, hogy vegyes.
- Ne udvariaskodj!
- Tényleg vegyes. Vannak tehetséges fiatalok, de én nem velük találkozom. Ezek a kiugróan tehetséges diákok általában egyetemi tanárok, vagy irodalomtörténészek akarnak lenni. Az az igazság, hogy az irodalomtörténet annyira megváltozott az 1970-es évek vége óta, amikor én kezdtem a pályám, hogy már nem érzem magam otthon benne.

 

A ZTE élvonalba jutott labdarúgó-csapatáról kivételes érzelmi hatású cikket írt irodalomtörténészként.


- Mi lehet az oka?
- Ennek hosszú története van. Persze, jogos és kívánatos is volt a fordulat. Az 1945 utáni irodalomtörténet szemlélete erősen politika és ideológia centrikus lett, mint egyébként minden a világon a Rákosi-korszakban. Oldódott ugyan a légkör az 1960-as években, de nem igazán, s az a fordulat, ami bekövetkezett a 70-es, 80-as években, az nagyon szükségszerű volt. Én valamikor azért olvastam a magyar írók műveit, hogy a magyar történelmet egzisztenciális tétként is jobban megértsem. Csak a történeti dokumentumokból nem lehet megérteni ugyanis, legfeljebb a száraz tényeket és az összefüggéseket. Az irodalom olyan plusz érzelmi, egzisztenciális tudást nyújt a folyamatok megértéséhez, amit más nem. 1848 Petőfi nélkül értelmezhetetlen, 1918 Ady nélkül, a két világháború közötti kor a népi írók és József Attila nélkül, 1956 Illyés Gyula, Tamási Áron, Németh László szerepe, írásai nélkül ugyancsak értelmezhetetlen. Az 1970-es évektől bekövetkezett irodalomszemléleti fordulat ezt a látásmódot egyre inkább elvetette, s csak a szövegek nyelvi, poétikai sajátosságaira kezdett figyelni egyre inkább. Mondom, szükségszerű volt ez a fordulat, csakhogy ez engem már kevésbé érdekelt. Én a hajlamom szerint történész lettem volna eredetileg, ám Czine Mihály és Király István – akik felfigyeltek rám – a magyar irodalom tanszéken dolgoztak. Automatikus lett, hogy ha kikötök valahol, csak ott köthetek ki. Ráadásul az 1945 utáni magyar történelemről csak úgy lehetett akkoriban hivatalosan előadni, ha hazudik az ember, sőt már a korábbi históriánkról is, legfeljebb nem akkorát kellett hazudni. Így hát a huszadik századi magyar irodalom tanszéken ragadtam, s most már olyan vagyok, mint egy élhetetlen zárvány.
- Hogyan jött a szoros kapcsolat a sporttal, a Nemzeti Sporttal?
- A szerkesztők közül többeket ismerek régebb óta már. Felhívtak, hogy írnék-e publicisztikai írásokat. Szöllősi György főszerkesztőt húszéves kora óta ismerem. Édesapját, Szöllősi Zoltánt, a költőt még korábbról… A fia 20 évesen írta a Czibor Zoltánról szóló könyvét, ami szerintem egy bravúros alkotás volt. Tőle kaptam egy kötetet, én pedig adtam neki egy irodalmi folyóiratot, amiben a magyar futballról szóló első esszém 1997 végén megjelent. Azóta tart a kapcsolatunk, kisebb-nagyobb szünetekkel. Engem kért meg például arra, hogy ajánljam be Balczó Andráshoz.
- Honnét ez a sportmánia?
- Nem tudom, de gyerekkorom óta megvan. A jó Isten így akarta.

E.E.
(Folytatjuk)

 

Balczó András, a világ valaha élt legjobb öttusázójának az 1972-es müncheni olimpián elért részeredményeit ma is fejből mondja.

 

A „sportlexikon” irodalomtörténész (1.) (2018.11.07)

A „sportlexikon” irodalomtörténész (2.) (2018.11.13)

A „sportlexikon” irodalomtörténész (3.) (2018.11.26)

A „sportlexikon” irodalomtörténész (4.) (2018.12.07)