A mindent eldöntő pillanat (2017.12.23., 12:30)

Jézus, a világ megváltója

 

A szerző illusztrációja

 

„Íme az Úrnak szolgáló leánya. Legyen nekem a Te igéid szerint.” Mária szavai voltak ezek. Akkor hangoztak el, amikor az angyal hírül hozta neki, hogy fiút fog szülni, s a gyermek, akit Jézusnak hívnak majd, lesz a világ megváltója. Mária, a názáreti szűz, nem nagyon értette a dolgot. Jegyben volt ugyan egy József nevű ácsmesterrel, de miután érintetlen volt még, nem fogta fel, hogyan történhetett a fogantatás.
Az egyszerű szülőktől, Joachimtól és Annától született leány azt sem tudta még, hogy abban a pillanatban, amikor kimondta: „Legyen nekem a Te igéid szerint”, tulajdonképpen elkezdődött a megváltás misztériuma.
Van abban valami jelzés értékű, valami az emberi gondoskodást túlhaladó, hogy az Úristen nem királyi család sarját, nem egy nagytiszteletű főpap, még csak nem is egy gazdag pénzváltó leányát tüntette ki azzal, hogy kihordja az Istengyermeket. Az Úr a mindmáig az „egyszerűnek” nevezett társadalmi rétegből választotta ki Máriát, kinek jegyese ugyancsak a sohasem eléggé megbecsült kétkeziek közül való volt.
Megtehette volna az Úristen, hogy egyszülött fiát nagy pompával, fanfárok üdvrivalgása mellett küldje közénk. Nagy földi király lehetett volna Jézus az ő hatalmából, aki fegyverek erejével győzhette volna le Izrael népének ellenségeit, mint ahogy azt a zsidók várták tőle. De nem. Az Úr más szempontok szerint választott. Máriát, a tiszta és alázatos szüzet jelölte ki az Istenanya magasztosságában is oly fájdalmas szerepére.
S Mária, a hitében buzgó, ugyanakkor a világi dolgokban nagy-nagy alázattal megáldott leány, pillanatnyi gondolkodás nélkül, s anélkül, hogy valaha is megélhette volna a férfi érintésének boldogságát, vállalta a küldetést. „Íme az Úrnak szolgáló leánya” - hajtotta meg fejét a hírhozó angyal, Gábriel előtt, s abban a pillanatban megtörtént a földi halandó számára érthetetlen szeplőtelen fogantatás.

F.L.