A kétezer éves misztérium (2018.03.30., 11:20)

 

Munkácsy Mihály: Golgota

 

„Feltámadt Krisztus e napon, alleluja…” - hangzik diadalmasan az ének, húsvétvasárnap a keresztény világ templomaiban. A két évezred előtti misztérium, a feltámadás napja a kereszténység legnagyobb ünnepe. Krisztus feltámadása máig ható üzenet a világnak: hirdeti az élet győzelmét a halál felett.
Azon a pénteken, amikor Jézus a Koponyák hegyén kiszenvedett a kereszten, csalódás, csüggedés lett úrrá mindazokon, akik követői voltak a Mesternek. Látták őt csodákat tenni, látták megdicsőülését a szent városba, Jeruzsálembe való bevonulásakor, s látták őt latrok között megfeszítve, meghalni a keresztfán. A tanítványok is, akik addig sütkéreztek Jézus közelségében, összetörten, félelemtől szorongó szívvel húzták meg magukat szállásaikon.
Péter, János és mind a többiek, hitüket vesztve élték meg Mesterük halálát. Mindazt, ami addig éltette őket, azon a péntek délutáni harmadik órán elveszítették.
E reményvesztett, szomorúságban töltött időben jött el a harmadik nap. Vasárnap hajnalán Mária Magdolna és más jeruzsálemi asszonyok Jézus sírjához mentek, hogy testét bebalzsamozzák. Útközben azon tanakodtak, hogy ki hengeríti majd el a sziklasír elől a nehéz követ, s mikor odaértek megdöbbenve látták, hogy a bejárat szabad és a sír üres. Akkor egy angyal jelent meg, s így szólt hozzájuk: „Jeruzsálemi asszonyok! Akit kerestek, nincs itt, mert feltámadt halottaiból!” Az asszonyok erre sietve mentek vissza a városba, hogy hírül vigyék a tanítványoknak: Krisztus feltámadt!
Az a kétezer éves misztérium éled újra minden tavaszon a világ keresztényeinek szívében. Húsvétvasárnap ezt zúgták a harangok, ezt zengik a templomi orgonák, erről szól a milliónyi győzedelmes alleluja: Feltámadt Krisztus!

F.L.

 

Feltámadt Krisztus!