„A kereszténységet komolyan kell venni”… (2018.03.12., 10:40)

Dr. Márfi Gyula napjaink fenyegető veszélyeiről is beszélt Egerszegen

 

Dr. Márfi Gyula (balról) lélekemelő előadása a Biblia és jelenünk összefüggéseit taglalta.


A Zala Megyei Kormányhivatal által életre hívott Megyeháza klub dr. Márfi Gyula veszprémi érseket látta vendégül március 8-án. Szemes Béla, a klub vezetője és dr. Sifter Rózsa megyei kormánymegbízott köszöntötte az egyházi méltóságot, akinek „ A keresztény hitélet gyakorlásának helyzete a mai magyar társadalomban” című előadása számos történelmi, irodalmi és bibliai utalásokkal bővítve vetítette a közönség elé napjaink egyik aktuális problémáját.
Az érsek atya 1943-ban született a Zala megyei Pördeföldén, és mint utalt rá, mindig is hitt a keresztény tanításban, amely átszövi életünk számos pontját, így az emberi kapcsolatokat, a napi tevékenységek sorát, a művészetek világát.
„Azt lehetett hallani, hogy a papok butítják az embereket”- e mondattal indította az est sokakat érdeklő témáját, a Magyar Püspöki Konferencia tagja. Ezt cáfolva világított rá a kereszténység, valamint közvetve a papok életünkre tett pozitív hatásaira, köztük az emberek kellő kibontakozásával, a családok fontos szerepével, eredetével, utóbbit bibliai alakokkal érzékeltetve. Mint mondta, Jézusnak nem volt szüksége hazára, de ő hűséges maradt Izraelhez.  A hazaszeretet nem polgári szokás, keresztényi feladat, amellyel vezérelve telepedtek le őseink a Kárpát-medencében. Tamási Áron szép gondolataival folytatta: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. A kereszténység fellelhető abban is, hogy Magyarország elismert ország lett Európában. Fontos szolgálatot tett a fennmaradást segítve, hiszen megtanította őseinket az állattenyésztésre, a szerzetesek által a növény, szőlő, fűszer-és aroma növények termesztésére. A kereszténységtől származik az adott kor minden tudománya, a hét szabad művészet, iskolák, árvaházak, kórházak, valamint a hittan oktatása. A magyar nyelv gazdagsága is ide vezethető vissza, melyet a Bibliából idézve támasztott alá a neves vendég, így a „paradicsomi állapot”, „matuzsálemi kor”, „utánam a vízözön”.

 

A Mindszenty József Általános Iskola tanulói énekkel és verssel emelték az est hangulatát.

 

Beszédében jelezte, hogy Európa tele van magyar szentekkel, nagyjaink közül számos uralkodó, egyházi vezető és költő szentté avatása is történelmünk része, mint István király, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet. Kiemelte Zalaegerszeg számára oly fontos egyházi személy, Mindszenty József nagyságát, méltatta az egyházban és az emberek életében betöltött több éves szerepét. Hangsúlyozta, hogy a világ egyházi köreiben magyar vonatkozásban Mindszenty József személye jelenti a vallásosságot. Említést tett a csodálatos hatással bíró búcsújáró helyeinkről, megemlítve köztük Búcsúszentlászlót. Rávilágított a magyar irodalom megteremtésében óriási szerepet játszó Bibliára, amely fellelhető Vass Albert műveiben vagy Ady verseiben. Napjaink nagyhatású alkotásai, mint az István, a király, a Magyar mise, valamint a néplélek alkotta népdalok is a hit hatására íródtak.
Váci Mihály hívő, proletár családban nevelkedett, majd ateista, kommunista világba keveredett, de költészetében megjelenik az igény arra, mely szerint visszavágyódik abba a világba, ahol olyan értékek vannak, mint a karácsony. „Csak gondolok Reád:- agyam fagyos tekervényei /mit neoncsövek, felderengenek /reszketeg piros fényével szelíden izzó/ betlehemi nevednek.”- idézte a nagy költő Ave Mária című versének sorait.
Az érsek felhívta a figyelmet gótikus stílusban épült templomainkra, melyekre méltán lehetünk büszkék, közülük kiemelve a türjeit és a keszthelyit. Szobrok, stációk, iparművészeti remekek és palástok készültek liturgikus célból. Számos festmény adja vissza a kereszténység egy-egy mozzanatát, így a Jézus születése, Angyali üdvözlet, Mária és a kis Jézus. Isten dicsősége, emberek lelkisége és hite által inspirált életutak, alkotások szerte a világban a kereszténység hatására születtek és születnek ma is.
Dr. Márfi Gyula hangsúlyozta, hogy a kereszténységet komolyan kell venni, különösen napjainkban van nagy jelentősége, amelynek aktualitását az Európát támadó migráció adja, fenyegetve a keresztény kultúrát és hitünket.
A lélekemelő gondolatokat közvetítő találkozó gazdag művészeti, történelmi, irodalmi és zenei tartalommal bíró perceit követően a hallgatóság soraiban felmerült kérdések megválaszolása következett. 

Török Irén