„A bazitaiak húzzák lefelé a napot” (2017.02.01., 13:10)

Göcseji elődeik nyelvével ismerkedtek

 

Szakál István által olykor időutazáson vett részt a hallgatóság.

 

Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem. Magyar nótát dalolt a dajka felettem. Magyarul tanított imádkozni anyám, és szeretni téged, gyönyörű szép hazám! - idézte Pósa Lajos versét Szakál István nyugalmazott magyar-történelem tanár, aki egykori diákjai örömére és kívánságára az elődeink által használt szavakról, kifejezésekről tartott előadást minap Teskándon.
- A kiadványban több mint félmillió betű és összesen 95 554 szó szerepel. Nekem nem volt más dolgom, mint ezeket megfelelő sorrendbe rakni, viszont ez iszonyatosan nehéz feladat volt. 1990 óta idegen szó ellenes vagyok, így ebben sem írtam le olyat. Nincs nekünk szükségünk rájuk, mert a magyar minőségi tekintetben világnyelv. 9 tájnyelvet tartanak számon, a legnyugatibb a nyugat-dunántúli, ami több részegységből tevődik össze. Ide tartozik a rábaközi, őrségi, hetési is - mondta bevezetőjében a szerző, aki viccesen azt is megjegyezte, hogy semmit sem szeretett volna magában hagyni, igyekezett könyvében mindent leírni.
A Göcsej elnevezést a gőzgép feltalálásával egy időben, tehát 1769-ben írták le először, ami a göcs szóból ered, aminek jelentése dudor. Szakál István 11 éve szülőfalujának történetét feldolgozva adta ki A göcseji Besenyő térségének szótárát, melyből a hallgatóság is kapott ízelítőt. Göcsej nyelvi szempontból például három részre osztható: Északkeleti, Szegek és Levidék egységekre. A tájnyelveket a kiejtésből halljuk. A göcseji ember például nehezen ejti az ú, í, ű, ő magánhangzókat. „szenlőrinci” mondják kihagyva egy t betűt. „Lenek”, „fönek” közlekednek és „eztet” csinálják. „Rén” a gyerek, „pockot vesz” valaki, tehát elbizakodott lesz. Gyakran használták azt a szólást, hogy a „bazitaiak húzzák lefelé a napot”. A göcseji tájnyelvben több szóláshasonlat is szerepel, ilyen például a „cseta”, tehát ügyetlen kifejezés. A kiadvány kapcsán szóba kerültek a hiedelmek, mondókák, az időjárást megfigyelő napok, találós kérdések is. „Elől megy a kipi kopi, hátán ül a tutyi mutyi, szeme négy, füle négy, lába pedig huszonnégy. Mi az?” A megfejtés: ló a lovasával.
Szakál István könyvének záró gondolataiban rámutatott, hogy rémisztő a magyar nyelv romlása. Meghökkentő keresztneveket választunk, förtelmes betűszavakat használunk, sok idegen szót, kifejezést helytelenül alkalmazunk. Szóba került, hogy régen a tegezésnek is szokásrendszere volt, ami most ragályosan rosszul terjed.

Pataki Balázs

 

A Göcsej elnevezést a gőzgép feltalálásával egy időben írták le először.